Savaria Gimnázium: az 55 éves érettségi alkalmából találkoztak Szombathelyen

A Savaria Gimnázium IV./A francia tagozatos évfolyamának tanulói 1969. májusában tettek érettségi vizsgát. A 25 fős osztályban több lány volt, mint fiú, többségükben humán érdeklődésűek verbuválódtak össze az iskolai közösségben, de az életutakat tekintve végül hárman szereztek mérnöki diplomát, ketten az orvosi hivatást választották, ki-ki megtalálta a kibontakozás útjait. Ma pedig nagymamák, nagypapák, akik az érettségit követő kerek évfordulókat mindig megtartották. Az osztályfőnök, Dobos Károlyné közelít a 90. évéhez, őt is meghívták, nagyon készült a találkozásra, de betegség miatt mégsem tudott diákjai között eltölteni pár órát. 

A találkozó résztvevői felidézték: generációjukat úgy is hívják, hogy a „Ratkó-gyerekek”. 1950-56 között Ratkó Anna egészségügyi miniszter által jegyzett demográfiai intézkedés nyomán a korábbitól jelentős mértékben megnövekedett a születések száma. Megemlékeztek arról, hogy mikor érettségiztek, először járt ember a Holdon, amerikai elnöknek választották Richard Nixont. Érettségijük hónapjában Herendnél a szombathelyi expressz belerohant egy álló katonai szerelvénybe, tizenegy katona veszítette az életét. A gazdaság az 1968-as új gazdasági mechanizmusnak köszönhetően egy darabig fellendülőben volt. A diákok egészen a gimnázium harmadik osztályáig vándoroltak a város különböző oktatási helyszínein, ugyanis akkor volt egy nagyszabású felújítás; az utolsó esztendőt már az anyaiskolában töltötték. 

Az 1969-es érettségi bankett a Kispityer Vendéglőben volt, most pedig a Fórum Étterem asztalai köré ültek, ahogy az lenni szokott mindenki mesélt családjáról és – korosztályos tünet – főleg az egészségi állapotáról: 

• ki, 
• mikor,
• milyen műtéten esett át, 
• milyen gyógyszert szed, 
• miért lett vegetáriánus. 

Megvitatták, miként látják az ország és a világ jelen állapotát, remélve, hogy „az emberiség észhez tér és nem rohanunk bele egy harmadik világégésbe”. 

 Amint kiderült: arra mindnyájan büszkék, hogy az eltelt 55 évet úgy élték meg, hogy az alkalmankénti találkozások során tudták követni egymás életének alakulását. A diákkötelék nagy erő, mert szövetségben tart az élet további szakaszaiban, korszakaiban. 

Az egykori Savaria Gimnázium ma a Vas Vármegyei Szakképzési Centrumhoz tartozó technikum

– A kötelékről szólva annyit, hogy ismereteim szerint egyetlenegy osztálytársunk disszidált pár évvel az érettségi után, Franciaországba, majd Svédországban kötött ki – mondta el érdeklődésünkre Tóth Imre, aki jelenleg Budapesten él, anno Kéthelyről érkezett tanulni Szombathelyre, élvezve idősebb nővéreinek oltalmát. Majd így folytatta a bemutatkozást: – Mérnökként felső villamosvezetékek építésével, felújításával foglalkozom jelenleg is. Osztálytársaim nagy része Vas megyében maradt.  Látjuk, hogy az oktatás – mint minden – óriási átalakuláson megy keresztül. A mi iskolánk, a Savaria ma már a Vas Vármegyei Szakképzési Centrumhoz tartozik, a technikumi képzés egyik fontos központja Szombathelyen. Specializált gép- és járműgyártást, elektronikát, rendészetet – közbiztonságot, gépészetet tanítanak. Ezek az irányok határozzák meg a szakmai oktatás egyik fő csapását – fogalmazott a Tóth Imre, a találkozó szószólója rátekintve az intézményre, amelynek elődjében 55 éve érettségiztek a társaival.