Székely tudósnak állított emléket Veres Márton Vitéz

Prof. Dr. Vásárhelyi Boldizsár (1899-1963) Kossuth-díjas tanszékvezető egyetemi tanár, a Mérnöki Kar dékánja, a műszaki tudományok doktora, a Közlekedéstudományi Egyesület alapítója volt; erdélyi, székely családból származott. Születésének 125. évfordulója alkalmából rendeztek konferenciát a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen a Közlekedéstudományi Egyesület gesztorságával, a magyar út- és vasútépítő szakterület szervezeteinek adományaiból, ennek keretében avatták fel Veres Márton Vitéz szobrát. 

A Szombathelyi Művészeti Szakgimnáziumban tanító fiatal szobrász az elmúlt évben is készített egy művet Prof. Dr. Vásárhelyi Boldizsár tiszteletére, azt szülőfalujában, az Alsó-Fehér megyei Csombordon állították fel. Amint Veres Mártin Vitéztől megtudtuk: akkor Kovács Jenő Julianus-díjas útépítő mérnök, nyugalmazott közúti igazgató volt a szoborállítás kezdeményezője; most Tóthné Temesi Kinga, a gesztor Közlekedéstudományi Egyesület főtitkárhelyettese, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen rendezett konferencia egyik szervezője volt az ötletgazdája a szoboravatásnak. Létrehozásának pedig Kálnoki-Kis Sándor gyémánt-okleveles közlekedésépítő mérnök, Vásárhelyi Boldizsár egykori tanítványa volt a motorja, aki a konferencián is részt vett.

Felmenői nemesi címet kaptak az erdélyi fejedelemtől

Születésének 125. évfordulója alkalmából nem csak Dr. Vásárhelyi Boldizsár tudományos munkásságáról, de életútjáról, családi életéről is megemlékeztek. A székely származású tudós felmenői 1682-ben Apafi Mihály erdélyi fejedelemtől nemesi oklevelet kaptak. 

Megjárta a háborút, az olasz fronton harcolt

• Vásárhelyi Boldizsár az elemi iskoláit Miriszlón, középiskoláit Nagyenyeden végezte.
• 1917 tavaszán leérettségiztették és bevonultatták a kolozsvári 21. gyalogezredhez. 
• Galíciai kiképzés után az olasz frontra került. 
• Nagyezüst Vitézségi Éremmel, Károly Csapatkereszttel és háborús emlékéremmel tüntették ki.  
• Az összeomlás után tartalékos zászlósként szerelt le. 
• 1918 decemberében iratkozott be a Műegyetemre, 1922-ben szerezte meg a mérnöki oklevelet. 
• Tanársegéd lett, emellett szerzett mérnök közgazdász és közgazdasági doktori oklevelet. 
• 1935-től dolgozott a Kereskedelem és Közlekedésügyi Minisztérium Útosztályán. 

Útépítéstant oktatott

1940-ben a közúti közlekedés fontosságának elismeréseképpen a Műegyetem tantervében az Útépítéstan mint önálló tantárgy helyet kapott, 1946-ig meghívott előadóként Vásárhelyi Boldizsár oktatta ezt a tárgyat. Közben, 1942-ben műszaki doktori címet szerzett az 

 című értekezésével. Ebben a járművek mozgásdinamikájából levezetett műszaki jellemzőkkel, a burkolat szerkezetével, a kiépítendő hálózattal és a finanszírozás kérdéseivel egyaránt foglalkozott. Vásárhelyi Boldizsár készítette az 

 koncepciót. 

A szobor avatásán a Székely himnusz is megszólalt

Veres Márton Vitéz szobrát a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen az avatásakor megáldotta a Csombordi Református Egyházközség lelkésze, nagytiszteletű Boros László parókus lelkész. Az ünnepségen a Székely himnusz is elhangzott: a Csombordi Református Egyházközség kántora, Boros Erzsébet népdalénekes és lánya, Boros Sára Dorottya énekelték.