Mint egy falat kenyér - nem mindennapi Soltis-évadnyitó Celldömölkön

"A Soltis Lajos Színház a 2024/2025-ös évadban elindítja a Soltis KÖZteret. Közösségépítő, közművelődési sorozatunkkal szeretnénk kitárni kapuinkat minden érdeklődő előtt, színes programkínálatunkkal tartalmas szórakozást nyújtva minden hozzánk betérőnek. Rendezvényünket a Nemzeti Kulturális Alap Közművelődési Kollégiuma támogatta. Az első Soltis KÖZtér programját a hagyomány kulcsszava hívta életre. S ha már összegyűlünk, az évadot is megnyitjuk" - ígérte a celldömölki  Soltis Lajos Színház meghívója - és szombaton maximálisan beváltottak minden ígéretet. 

Testről és lélekről

Délután Bor és kenyér címszó alatt Szomju Tamás evangélikus lelkész Bor és kenyér a Bibliában címmel tartott vetítettképes előadást a társulat meghívására a színházteremben. 

Az Ószövetségben elsőként természetesen a földművelő Noéval kapcsolatban kerül elő a bor - és ő az, aki a bor negatív hatásait is alaposan megtapasztalja; amint az ominózus jelenet - a lerészegedett, önmagából szó szerint kivetkőzött  Noét megpillantják a fiai - a képzőművészetben is megjelenik. Az Ószövetségben kétszázhússzor fordul elő a "bor" - vagy annak valamely változata. Mert a héberben a Biblia keletkezésének idején tíz különböző szóval illették a szőlőleveket (sűrű, nem sűrű, alkoholos, alkoholmentes stb.). Mindez azt jelzi, hogy a szőlőkultúra mélyen beépült a hétköznapokba. A szőlőfürt/Jézus metafora az Újszövetséghez is átvezet, a bor és a szőlő Jézus alakjához, tevékenységéhez is szorosan kapcsolódik, elég, ha a kánai menyegzőn történtekre - a víz borrá változtatására - gondolunk. És tovább: test és vér - kenyér és bor - az ő teste, az ő vére.

Szent és profán

A szent és profán találkozik a kenyérben és borban - ez abból is tisztán látszik, ahogy Danka Imre borász és Busznyák Renáta cukrász, pék, grillázsmester  beszélt választott mesterségéről, hivatásáról. (Mindentudás Egyeteme - talán folytatni is lehetne.) Danka Imre történeti keretbe helyezte a Ság hegyi szőlőkultúra alakulását (a rómaiak honosították meg a vulkanikus lankákon, mediterrán típusú környezetben a szőlőművelést), kitért a valóságalapú, huncutságoktól sem mentes legendákra (miszerint a sági bornak komoly gyógyhatása van), aztán szakavatott kommentárral ellátott kóstolás-kóstoltatás - valóságos minitanfolyam - következett: az olaszrizlingtől az Irsai Olivérig. És minden borfajtához más kenyeret kínált Busznyák Renáta: a szilvás-dióstól a csokoládésig. A titkos kód a kovász (ki-ki vihetett is belőle), amely Renáta szerint a legjobb közösségépítő. 

A hangulatot Tóth Ákos Tudományos borkóstoló című jelenete fokozta (lásd! Noé, bár kivwtkőzés azért nem volt), aztán a kóstolás csak azért maradt abba, mert kinn, a Piactéren - karnyújtásnyira a színháztól - már megtelt az alkalmi nézőtér, és Markó-Valentyik Anna és Legeza Márton már teljes készenlétben várta, hogy megkezdődhessen a Padlizsánkrém székely menyecske módra című előadás, a Kabóca Bábszínház és a KL Színház közös produkciója: virtuóz tárgyjáték tekerőlant-kísérettel és padlizsánkrémmel - amit benn a színházban, Söpteiné Marika jóvoltából már kóstolhattunk.

A cukkini az új padlizsán

És milyen jól tettük, hiszen a meséből kiderül, hogy a székely menyecske mindig az ellenkezőjét csinálja annak, amit kérnek tőle. Így aztán a padlizsánkrém valójában cukkini - azt is meg lehetett kóstolni ezen a gyönyörű nyárutón. De az előadás előtt meg történt valami. Pesti Arnold elnök-igazgató hivatalosan is megnyitotta a 2024/25-ös évadot, Fehér László polgármester mondott köszöntőt, felidézve, hogy a piacot azért újították föl éppen így, hogy a Soltis-színháznak legyen itt játéktere. 

A bábelőadás után táncba hívták a közönséget: Pál András, a Kemenesalja Néptáncegyüttes vezetője a szombat esti táncház vezetését is vállalta. 

Ez volt az a nap, amikor a Soltis Lajos Színház mindenestül táncba vitte a közönséget - a KÖZtéren. 

,