1 órája
Rövidesen itt az óraátállítás, de mikor és merre kell állítani az órát?
Az óraátállítás pozitív hozadékainak még a léte is vitatott, negatív következményeiről rengeteg bizonyíték létezik. Magyarországon több felmérés is azt bizonyítja, hogy a lakosság közel kétharmada a nyári időszámítást tartja ideálisnak.
Forrás: Shutterstock
A téli és nyári időszámítás előnyeiről és hátrányairól szinte bevezetése óta zajlanak a viták, és hiába volt már az Európai Bizottság részéről 2018-ban javaslat az óraátállítás nélküli életre, az átállítást egyelőre továbbra is alkalmazni kell az Európai Unióban - írja a Világgazdaság.
Az elmúlt évtized során egyre több ország hagyta maga mögött az óraátállítás szokását: egy korábbi kutatás szerint míg korábban a bolygó országainak fele állítgatta az órát, ma már csak az államok harmada él a szokással. A hagyomány mellett kitartók sorába Európa legtöbb országát, Ausztráliát, Latin-Amerikát, Brazíliát, és a Karib-térséget lehet sorolni, míg Ázsiában, Afrika nagy részében, Iránban, Oroszországban vagy éppen Törökországban nem alkalmazzák az óraátállítást.
Igaz, az egyre több online, önmagától szinkronizálódó eszköz korában már egyre kevésbé kell az órákat valóban manuálisan átállítani.
A biológiai óra évente kétszeri megborítása számos hátránnyal jár, egyes feltételezések szerint a közúti balesetek száma is nő az átállás utáni időszakban.
Az óraátállítás pozitív hozadékainak még a léte is vitatott, negatív következményeiről rengeteg bizonyíték létezik. A belső, biológiai óra átállása sokaknak nem megy egyik napról a másikra, az óraátállítás hatásait így vannak, akik hetekig viselik, felborul az alvási ciklusuk, este nem tudnak elaludni.
A problémák fokozottabban jelentkeznek a csecsemőknél, a gyerekeknél, az időseknél, nekik lehet a leginkább megterhelő az átállás.
Egyes kutatások szerint az óraátállítás miatt látványosan, 30 százalékkal ugrik meg a halálos közlekedési balesetek száma, a munkahelyi balesetek száma pedig 6 százalékkal nő. Az orvosi műhibák száma 19 százalékkal nő meg az óraátállítás utáni héten, a szívrohamok száma 29 százalékkal, az agyvérzéseké 8-cal, a depressziós tünetekkel jelentkező betegek száma pedig 11 százalékkal nőtt meg ugyanezen időszak során.
A téli vagy a nyári időszámítást szeretik a legtöbben?
Magyarországon több felmérés is azt bizonyítja, hogy a lakosság közel kétharmada a nyári időszámítás mellett teszi le a voksát, mert ebben az esetben tovább lenne világos a téli hónapokban – ez az arány egyébként illeszkedik az európai kutatásokhoz is.
Ugyanakkor a negatív hatások főként a nyári időszámítás miatt jelentkeznek, amikor elvesztünk egy órát az éjszakából.
Gazdasági szempontok szerint egyértelműen a nyári időszámítás rögzítése mellett szólnak az érvek. Magyarország földrajzi elhelyezkedése és az emberek természetes bioritmusa szempontjából viszont a téli időszámítást tartják ideálisnak az egészségügyi szakemberek.
Idén március 31-re, azaz húsvétvasárnapra esett a nyári időszámítás kezdete, vagyis hajnal 2-kor egy órával előre kellett állítani az órákat. A téli időszámítás kezdete pedig október 27. vasárnapra esik, amikor hajnali 3-kor egy órával kell visszaállítani az órát.
