3 órája
Versenyképes járások: 141 térség juthat többletforráshoz
Fórumot tartottak csütörtök délelőtt a szombathelyi Haladás Sportkomplexumban a 2025-től induló Versenyképes Járások Területfejlesztési Programról. A rendezvényen Mayer Gábor, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára ismertette a Versenyképes Járásork Program céljait és válaszolt a településvezetők felmerülő kérdéseire.
Fotó: © Cseh Gábor
A fórumot Vámos Zoltán, Vas vármegye főispánja nyitotta meg. Köszöntötte a jelenlévőket, kiemelve Mayer Gábort, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium területfejlesztésért felelős államtitkárát, V. Németh Zsoltot, Dél-Vas vármegye országgyűlési képviselőjét, államtitkárt, dr. Czunyiné dr. Bertalan Juditot, az Észak-Nyugat magyarországi gazdaságfejlesztési zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos asszonyát, Majthényi Lászlót, Vas Vármegye Közgyűlésének elnökét, illetve Nemény Andrást, Szombathely polgármesterét. Gratulált a jelen lévő településvezetőknek az új ciklus megkezdéséhez, majd átadta a szót Mayer Gábornak, aki a Versenyképes Járások Területfejlesztési Programról tartott tájékoztatást.
Fotó: © Cseh Gábor
Versenyképes Járások Program: start 2025-ben!
Az államtitkár ismertette: a kormány 2025 januárjától tervezi elindítani a Versenyképes Járások Programot, a mostani országjárás és tájékoztatás célja, hogy a társadalmi észrevételeket is beépítsék a programba.
2011-2022 között megugrott a gazdasági növekedés – Vasban például megháromszorozódott ebben az időszakban - ugyanakkor azt is látni kell, hogy ez a növekedés olyan formában következett be, hogy az évtizedek óta jelen lévő főváros és a vidék közötti gazdasági különbség nem csökkent. Ebből a célból jött létre a kormány új programja, ami a vidék felzárkóztatását célozza meg
– fogalmazott az államtitkár, kiemelve: a Magyar falu program és a TOP Plusz programok maradnak, azokkal párhuzamosan valósul meg a Versenyképes Járások Program.
Fotó: © Cseh Gábor
A program fontos filozófiai eleme, hogy olyan projekteket támogat, ami egy járás egészének tekintetében meghatározó lehet – fogalmazott az államtitkár, hozzátéve: főként a munkaerőpiaci vonzáskörzet, az ingázás, a közszolgáltatások, az iskolai rendszerek és közszolgáltatási rendszerek megújítását támogatnák. Nem tipikusan egy-egy település számára releváns projektet várnak – arra meglesz a Magyar falu és a TOP Plusz pályázat – itt komplex, több település életét érintő programok támogatását biztosítják.
Megtudtuk, a programhoz létrehoznak egy területfejlesztési alapot, a forrás pedig a településeknél 2024 és 2025 között keletkező iparűzési adótöbblet egy része lesz – ez körülbelül a teljes összeg öt százalékát jelenti, amit aztán fejlesztési célokra használnak majd fel járási szinten.
- A szabálya az, hogy minden járás akkora fejlesztési kerettel rendelkezik majd ebből az alapból, amekkora iparűzési adó növekménye befolyt a területfejlesztési alapba. Kettő kivétel van ez alól: azon járások köre, ahol a 250 millió forintot nem éri el a területfejlesztési alapba kerülő iparűzési adótöbblet - ez esetben kipótolják a forrást 250 millió forintra a területfejlesztési alapból – ez egyébként 135 járást érint a 174-ből.
Vannak olyan járások, amik egyáltalán nem tudnak hozzátenni ehhez a területfejlesztési alaphoz, mert nincsen olyan gazdasági erő a területükön, amely tudná biztosítani az ottani fejlesztéseket, éppen ezért minden ilyen járásnál 250 millió forintra egészítik ki a fejlesztési forrást. A vármegyeszékhelyeknél pedig ha ez az összeg nem éri el az 500 millió forintot, ott szintén kiegészítik ezt az összeget
– ismertette Mayer Gábor.
- Így 141 járás összesen kb. 26 milliárd forintnyi többletforráshoz fog jutni a területfejlesztési alapból. A többi 33, gazdagabb járásnál a felhasználható forrás megegyezik az iparűzésiadó-többlet összegével. Ezeknél az iparűzésiadó-növekmény lesz a fejlesztési alap összege.
- A programnak másik speciális jellemzője, a döntéshozatali mód. A döntéshozatali folyamat részeként szerepet kap egy döntés-előkészítő fórumot – Járási Fejlesztési Fórum néven – amely a járás területéről benyújtani tervezett projektek előszűrését végzi. Ezen a polgármesterek (a 2.000 fő alatti lélekszámú települések esetében a körjegyzőség székhelye szerinti polgármester) és a vármegyei közgyűlés elnöke is részt vesz. Arról kell döntést hozniuk, hogy melyek azok a projektek, amelyek a járás tekintetében a legfontosabb problémákra adnak megoldási javaslatot. Minden tagnak egy-egy szavazata lesz, és 2/3-os többség esetén a projekt mehet tovább a tényleges pályázati folyamatra, amit a Magyar Államkincstárnak kell beadni, a döntést pedig a minisztérium hozza meg. 2025. januártól két hónapig finomhangolják a kiírásokat, márciusban tervezik közzétenni őket, és Mayer Gábor szerint júliusra várható a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium döntése.
Fotó: © Cseh Gábor
A szolidaritási adóról is kérdeztek
A nagyobb vasi városok vezetői aggályaiknak adtok hangot: elsőként Tóth Balázs polgármester szólt hozzá: mint elmondta, Vasvár sok pénzt áldozott ipari parkja fejlesztésére és most úgy érzi, ez a tízéves munka és befektetés a semmibe lesz, ha az ebből keletkezett adótöbbletet a területfejlesztési alapba kell befizetniük. Dr. Nemény András polgármester szerint ezzel gyengítik a megyei jogú városokat és javasolta, hogy a szolidaritási adó egy részével töltse fel az állam a településfejlesztési alapot. Huszár Gábor, Szentgotthárd polgármestere is hozzászólt a témához, mint mondta, ha ez a program ilyen formában valósul meg, Szentgotthárd nagyon nehéz helyzetbe kerül.
Mayer Gábor válaszában utalt rá: a települési érdekképviseleti szervek egyeztetést kezdeményeztek a szolidaritási és az iparűzési adó differenciálása vonatkozásában. Sőt, annak a lehetősége sincs kizárva, hogy 2026-tól – amennyiben a most induló program megvalósításának tapasztalatai pozitívak lesznek - a szolidaritási adóból befolyt összeget, illetve annak egy részét is bevonhatják a területfejlesztési alapba.
