Emléktábla-avató és konferencia – 300 éve kezdte meg működését Kőszegen a Dunántúli Kerületi Táblabíróság

1724-ben kezdte meg működését Kőszegen a Dunántúli Kerületi Táblabíróság. Csütörtökön leplezték le az ennek emléket állító táblát a Chernel utca 12. szám alatt – a mostani zeneiskola épületében működött ugyanis 1816 és 1821 között az 1724-ben alapított, 11 dunántúli megyére kiterjedő joghatóságú Dunántúli Kerületi Tábla mint bíróság, illetve 1872-től 1954-ig a Kőszegi Járásbíróság. 

„In servitute legum” – A jog szolgálatában – ez is szerepel feliratként a táblán, amelynek avatóján Básthy Béla köszöntötte a megjelenteket, a magyar jogásztársadalom képviselőit, ügyészi, bírói, kamarai, kormányhivatali vezetőket és a kormányt képviselő dr. Répássy Róbertet, az igazságügyi miniszter helyettesét.

Utóbbi avatóbeszédében az 1724-ben történt bíróság-létesítést jó apropónak nevezte arra, hogy végiggondolják a magyar igazságszolgáltatás elmúlt 300 éves történetét, fejlődését. Mérföldköveket említett: elsőként az 1722-23. évi országgyűlést, amely döntött arról, hogy Kőszegen és három másik vidéki városban (Nagyszombat, Eperjes, Nagyvárad) táblabíróságot hoz létre. Kőszeg akkor már hosszú ideje szabad királyi város volt – a döntés kiemelte az igazságszolgáltatás történetében. A Kőszegen működő bíróság kezdetben a nemesek ügyeiben ítélkezett, majd folyamatosan bővült tevékenységi köre. A bíróság hozzájárult a polgári átalakuláshoz, amely az 1848-as áprilisi törvényekben öltött testet. Onnan számítható, hogy törvényhozási akarat írta elő a törvény előtti egyenlőséget, bár ezt valójában csak a kiegyezés utáni bírósági törvények valósították meg. Ma a digitális bíróság korában a törvény előtti egyenlőség mindenki számára biztosított. Az alkalom emléket állít annak is, hogy az igazságszolgáltatás hatékonysága kulcskérdés, hozzátartozik a jogállamisághoz, fogalmazott Répássy Róbert. Majd hangsúlyozta: 

Az avatón a Kőszegi Vonósokból alakult vonósnégyes zenélt. 

A folytatásban a Királyi Városnap keretében rendezett konferencián, a Lovagteremben Básthy Béla köszöntötte a megjelentek között Répássy Róbertet, dr. Csák Zsoltot, a Kúria elnökhelyettesét; dr. Havasi Dezsőt, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökét; dr. Herbert Évát, a Magyar Jogász Egylet felügyelőbizottságának elnökét; dr. Orbán Istvánt, a Vas Vármegyei Kormányhivatal főigazgatóját, dr. Szabó Pétert, az Országos Bírói Tanács elnökét, valamint főügyészeket, törvényszéki és kamarai elnököket és külön a négy előadót: 

• dr. Mezey Barna tanszékvezető egyetemi tanárt (ELTE); 
• dr. Beliznai Kinga egyetemi docenst (ELTE); 
• dr. Széplaki Lászlót, a Győri Ítélőtábla elnökét és
• Söptei Imrét, Kőszeg osztályvezető levéltárosát. 

Dr. Spitz János, a Magyar Jogászegylet Vas Vármegyei Szervezetének elnöke, a tudományos konferencia levezető elnöke elmondta, szervezetük kiemelt fontosságú feladatként kezeli a megye kulturális, és mindenekelőtt jogi vonatkozású emlékeinek bemutatását és őrzését. 

Répássy Róbert a törvénykezés és törvényhozás közötti különbséget tette világossá. Majd három új törvényre hívta fel jogászkollégái figyelmét. Köztük az online csalások elleni fellépés érdekében szükséges törvényjavaslatra. Mint mondta, a pénzintézetekre vonatkozó szabályok bevezetésével erősödik majd az átutalások kontrollja. Beszélt arról is, hogy dr. Tuzson Bence igazságügyi miniszter rendkívül fontosnak tartja a digitalizáció, a mesterséges intelligencia igazságszolgáltatásban való felhasználását – e területeken jelentős előrelépés várható. Felhívta a figyelmet a Nemzeti Jogszabálytár funkcióinak tervezett bővítésére is a mesterséges intelligencia támogatásával. A szakemberek és a laikusok is óriási segítséget kapnak azzal, hogy 2025 év végéig megvalósul a jogszabálytár-program, ami igazi kuriózum lesz. 

Jogtörténeti témájú előadásokkal folytatódott az ülés.