Extrém csapadék, extrém meleg és árvizek – Erős volt a vízügy idei első kilenc hónapja

2024 első kilenc hónapját extrémitások, azaz a sokéves átlagot folyamatosan meghaladó havi középhőmérsékletek, illetve szélsőséges csapadékeloszlások jellemezték.

Extrém csapadék hullott 

• Májusban a csapadék a vízügy működési területén összesen 126 mm volt, azaz a sokéves átlag (69 mm) majdnem kétszerese. Ráadásul a csapadék nagyobb része két nap alatt hullott le. 
• A nyár mindhárom hónapját - a tartós hőhullámok következtében - jelentősen magasabb középhőmérsékletek jellemezték, 1901 óta a legmelegebb nyár volt. A csapadék évszakos mennyisége is jelentősen elmaradt a sokéves átlagtól. 
• Bár a megszokottnál csapadékosabban indult a nyár, a júniusban lehullott mennyiség még a sokéves átlag körül alakult - kivéve a Rába vízgyűjtőjét, ahová a hónap első felében öt nap alatt hullott le a sokéves átlag, illetve annak több mint kétszerese. Ezt követően viszont augusztus végéig kifejezetten száraz időjárás volt.
• Az ősz első hónapja kifejezetten csapadékosra sikeredett, 122 mm hullott, mely 70 százalékkal haladta meg a sokéves átlagot.
   

Minden évszakra jutott árhullám

• A szélsőséges meteorológiai viszonyok jól visszatükröződtek a különböző vízjárásokban. Januárban helyi vízkárkészültséget rendeltek el a Lukácsházi tározón, ugyanakkor belvízvédelmi készültség is volt, egészen április közepéig.
• A következő három hónap lassú apadását követően május közepétől - a csapadékos időjárás következtében - gyakorlatilag kétnaponta újabb árhullámok alakultak ki és belvízvédelmi készültséget is elrendeltek.
• Június elején a Boris mediterrán ciklon csapadéka már jelentősen telített mederre érkezett; a Rábán és a Murán is 1,5–2,5 méterrel magasabb vízállások voltak. Jelentős árhullámok képződtek. A Rábán mindhárom (Szentgotthárd, Körmend, Sárvár) vízmérceszelvényben III. fokot meghaladó vízállásokkal tetőzött a folyó.
• A május közepétől június közepéig tartó csapadékos időjárás nemcsak a nagy folyókra volt hatással, hanem a kisebb vízfolyásokon is jelentősebb árhullámok képződtek, több településen helyi vízkárkészültség (Arany-patak, Gyöngyös patak, Lukácsházi tározó, Pinka) volt érvényben többször is, illetve május utolsó hetében újra belvízvédekezést rendeltek el. 
• Június közepétől szeptember közepéig a szárazság következtében ismét alapvetően apadó tendencia volt jellemző a vízfolyásokra. Szeptember közepétől október közepéig újabb árhullámok vonultak le a Rába és a Mura folyókon (ebben az időszakban 3 alkalommal kellett árvízvédelmi készültséget elrendelni), illetve a kis vízfolyásokon helyi vízkár alakult ki.

Így védekeztek az árvíz ellen: több, mint 400 segítő, 24 ezer homokzsák

Minden adott a védekezéshez

Az Igazgatóság területén összesen hat védelmi raktárt tartanak fenn. A védelmi készleteket felülvizsgálták, ezek az árvízvédekezéshez szükséges mennyiségben rendelkezésre állnak. A raktárakban összesen mintegy 193 ezer zsákot tárolnak és 50 ezer darab jelenleg is beszerzés alatt áll. Szükség esetén 13 db nagy- és 17 db kisteljesítményű mobilszivattyút (áramfejlesztőkkel együtt) tudnak használni.

Megtörtént a károk helyreállítása

Ebben az évben végezték el a tavaly őszi csapadéktevékenység okozta károk helyreállítását: eltávolították a torlaszokat és bedőlt fákat, visszaállították a meder eredeti vízszállító képességét a Pinkán, a Gyöngyös-patakon, a Gyöngyös-műcsatornán, valamint elvégezték Vasvár térségében a Csörnöc-Herpenyőn kialakult partszakadás és a Pornóapáti hallépcső helyreállítását.

A vízügyi igazgatóság beszámolóján más témákat is érintettek, azokról egy másik cikkben számolunk be.