3 órája
A Murányi Vénusz síron túli kalandja? – előadás egy történelmi tévedés nyomában Kőszegen
A Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében még októberben tartott előadást a kőszegi Chernel Kálmán Városi Könyvtárban dr. Mészáros Kálmán történész. A Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársa a Murányi Vénusz síron túli kalandja? címmel egy történelmi tévedés nyomába eredt.
Mészáros Kálmán azzal nyitott: Rákóczi-kori kutatásainak melléktermékei kapcsán fűződik nevéhez a Széchy Máriához (a murányi Vénusz) és Kőszeghez köthető legenda lerombolása, amit szerencsére a kőszegiek sosem hittek el.
Forrás: Chernel Kálmán Városi Könyvtár Facebook
Széchy Máriáról elmondta: a magyar irodalomtörténet halhatatlan alakja. Gyöngyösi István, a barokk kor népszerű költője leghíresebb műve a Márſal Tárſolkodó Muranyi Venvs (aktualizált írásmóddal: Marssal társalkodó murányi Venus) egyik szereplője. A műből megtudható, hogyan játszotta Wesselényi Ferenc nádor kezére Murány várát és a nádor hogyan nyerte el a vár özvegy úrnőjének, Széchy Máriának a kezét. Széchy Mária a Wesselényi-összeesküvésben is komoly szerepet játszik. Mire az befejeződött, Wesselényi nádor már nem élt, de a mozgalom több résztvevője életével fizetett; egy ideig Széchy Mária is volt miatta börtönben. Kőszegi letelepedését kényszer szülte. A városban halt meg 1679. július 18-án.
Amint az előadó felidézte: utolsó éveivel Hajnik Imre és Chernel Kálmán, Kőszeg történetírója is foglalkozott. Utóbbi a helyi levéltári anyagra támaszkodva a város múltját összegző monográfiájában részletesen beszámol arról, hogyan tárta fel Széchy Mária nyughelyét a Szent Jakab templomban közel kétszáz évvel az eltemetése után, 1873-ban. Széchy Mária életrajzírója, Acsády Ignác pedig elsősorban Chernel adataira támaszkodott.
Ami a tulajdonképpeni legenda alapjává vált és egy hihetetlen történetet alátámasztó forrás lenne, az egy levél, amelyet Szilády Áron és Szilády Sándor adott ki később a Történelmi emlékek sorozatban. Mészáros Kálmán előadásának fókuszában ez a tévesen értelmezett forrásdokumentum állt; a levél, melyet állítólag 1685-ben Szatmárban írtak Széchy Máriának. A dokumentum hatására „merész teóriák” születtek, melyek Széchy Mária megrendezett temetéséről, kuruc fogságba eséséről és 1685 utáni haláláról szóltak. Az előadó alapos kutatásokat végzett, még a kőszegi Szent Jakab-templom Széchy-kriptájának 2023. évi feltárása előtt. Előadása során pontról pontra járta körbe, és cáfolta a tévesen értelmezett forrás alapján megszületett feltevéseket, s fedte fel a dokumentumhoz kapcsolódó személyek kilétét. A régészeti kutatások eredményei és a történeti források is azt igazolják, hogy Széchy Mária 1679. július 18-án hunyt el Kőszegen.
