Könyvből születő bábszínház

Királyok Könyve címmel indít új osztálytermi előadássorozatot a Mesebolt – derült ki a bábszínház szerda reggeli sajtótájékoztatóján. Az iskolai előadásokon a honfoglalás történetét, valamint négy Árpád-házi király életét dolgozzák fel, sajátos keresztmetszetet adva a magyarság első háromszáz évéből. Az előadások nem hagyományos bábjátékok, hanem a pop-up technikának – na meg persze a mesélőnek – köszönhetően egy hatalmas könyvben elevenedik majd meg a történet, amelybe a belefeledkezést Vaskó Zsolt zenéje segíti. Amint azt Kovács Géza igazgató, egyben a darab rendezője hangsúlyozta, a most induló előadássorozat nem előzmény nélküli, hiszen a bábszínházban komoly hagyományai vannak az iskolai előadásoknak. A Királyok Könyve mégis kiemelkedik ebből a sorból, hiszen egy több évre előretekintő vállalásról van szó. A 25–30 perces előadásokra úgy is lehet tekinteni, mint rendhagyó történelem-

órákra.

A sorozat első darabját – a honfoglalás történetét – az ősztől társulati taggá váló Kosznovszky Márton eleveníti fel. Pontosabban annak egy változatát, hiszen a honfoglalás mikéntjéről számos legenda kering. Az igazgató hangsúlyozta, nem a honfoglalás teljes folyamatát akarják bemutatni, csupán egy kicsi kaput szeretnének nyitni a gyerekek lelkében, hogy meglássák, érdemes a témáról olvasni. A készülő és részben már elkészült előadássorozattal kapcsolatban néhány műhelytitok is kiderült, így például az, hogy nemcsak a darab megírása volt embert próbáló feladat, de az előadás központi elemét alkotó hatalmas, háromdimenziós könyv elkészítésekor is nem várt nehézségekbe ütközött a tervező, Trifusz Péter. Technikailag rendkívül bonyolult volt megoldani, hogy az alakok minden egyes lapozásnál valósággal kibújjanak a könyvből. Ahogyan fogalmazott, sokszor inkább mérnöknek érezte magát, mint grafikusnak. Végül aztán sikerült elérni, hogy a mesélőn kívül az előadás összes szereplője beleférjen a könyvbe. Trifusz Péter igyekezett megfelelni a történelmi hűségnek is, ezért például volt, hogy egy papírlovat kisebbre kellett cserélnie. A játékteret jelentő két könyv megalkotása végül mintegy négyszáz munkaórát vett igénybe. Teljesen elkészült ugyanis a Szent István című előadás is, amit a sajtótájékoztató időpontjában Kőmíves Csongor éppen a Brenner-iskolában játszott.

Kosznovszky Márton azonban nekünk mutatta meg, hogyan kell elképzelni egy meseboltos honfoglalást. Föl a hágóra, körülnézés, majd le a hágón, körülnézés, letelepedés, kész! Ennyi volt a honfoglalás? Azt se nagyon tudjuk, milyen különleges történelmi helyzetben történt a Kárpát-medencébe való érkezésünk. A bátorság és a jó helyzetfelismerés mellett csodálatos véletlenek szerencsés összejátszása is kellett – mintha a fél világ ezen az ügyön dolgozott volna! És milyen volt a honfoglalás egy gyerek szemével? A bábszínház erre is ad egyfajta választ. Az előadást játszó színész a hatalmas könyv mögött áll és azt lapozza, miközben nemcsak kellő humorral és játékossággal meséli a történetet, de bizony olykor a könyv mellé állva a papírszereplőkkel is vitába száll; természetesen a figurák hangját is ő kölcsönzi, ez pedig éppen annyi különböző hangszínt és stílust jelent, ahány szereplője van a könyvnek.

A Királyok Könyve ősszel Szent László és III. Béla történetével folytatódik. A sorozat végén pedig érkezik IV. (Kun) László, aki az Árpádok végóráiban (utolsó előttiként)uralkodott: a királyfi életét már apró gyermekkorától kezdve trónviszályok kísérték, és felnőtt korában sem tudott megbirkózni a saját rossz szellemeivel. Ellentmondásokkal teli, rövid élete egy korszak végét jelzi.