A pápa visszatér Szombathelyre - A székesegyház II. János Pál vérereklyéjét kapta

A vérereklyéje által a pápa – 1991-es látogatása után – egy kicsit visszatér a szombathelyi Székesegyházba. Dr. Perger Gyula azért kereste meg kérésével Dziwisz bíborost, mert gimnazista kora óta nagy példaképe II. János Pál, nagyon tiszteli és szereti, és boldog azért, hogy az életéből 27 éven keresztül – 1978-tól 2005. április 2-ig – ő volt a pápa, aki erkölcsi tekintély sokunk számára. Ez a 27 év azt is jelenti, hogy a pápák közül II. János Pál a harmadik leghosszabb ideig szolgált. 
II. János Pál pápa Szombathelyen 
– A boldoggá avatásán, 2011. május 1-jén kint lehettem Rómában – akkor éppen ott tanultam –, felemelő élmény volt. Idén éppen tíz éve, hogy szentté avatták őt 2014. április 27-én. Amikor idekerültem a székesegyházba, próbáltam egy kis emlékhelyet kialakítani II. János Pálnak, annál is inkább, hogy 1991. augusztus 19-én ő látogatást tett Szombathelyen – idézte fel Perger atya. 

– A reptéren mutatta be a szentmisét, utána idejött a Püspöki Palotába, itt fogyasztotta el az ebédjét, utána volt egy rögtönzött találkozó a pápa és a hívek között, ami nem volt bent a hivatalos programban. Konkoly István megyés püspök szervezte „titokban”, a szervezőbizottság tudta nélkül. Sikerült meg- győzni a pápát, hogy ebéd után lépjen ki a nagyteremből nyíló erkélyre. Akkor a Püspökvár előtti téren és a környező utcákban közel 25 ezer ember gyűlt össze a pápa tiszteletére. Olyan jó hangulatú találkozó lett, hogy spontán párbeszéd alakult ki a szentatya és a hívek között. 

Ekkor II. János Pál a szombathelyieket meghívta Rómába, a következő évben a szombathelyiek valóban viszonozták a látogatást, több-busznyi zarándok ment ki a Vatikánba. A délután folyamán a Püspöki Palota déli szárnyában töltötte a napját, a pihenőjét, majd a székesegyházba szeretett volna menni, biztonsági őrök kísérték át oda őt a hátsó kiskapun, a kerten keresztül. Elsőként a Szent Márton-oltárnál és -ereklyénél imádkozott, majd betért a Madonna-kápolnába. Egy díszes térdeplőt készítettek elő neki, közvetlenül az Oltáriszentség előtt, de a szentatya nem ezt a díszes térdeplőt használta, hanem a hátsó sorban lévő legegyszerűbbre térdelt le. Ezt a térdeplőt azóta ereklyeként tartjuk számon, úgymond kivontuk a forgalomból, és külön tisztelet tárgyának tettük meg, és egy kis emléktáblát is tettünk rá, hogy ezen imádkozott a pápa. 

Az 1991-es látogatás okán is kötődik II. János Pál a szombathelyi székesegyházhoz, és ezért gondoltam arra, hogy hasonlóan Mindszenty bíboroshoz, őt is hozzuk ide újra. Írtam az egykori titkárának, Stanislaw Dziwisznek, aki most Krakkó nyugalmazott bíboros érseke, és rövid időn belül válaszolt. Örömmel adta oda II. János Pál pápa vérereklyéjét a székesegyház számára. 

A személyi titkár megőrizte a pápa vérét 

Az ereklyék tisztelete a középkorban terjedt el, ezek általában csontereklyék, hitelesítő oklevél is tartozik valamennyihez. A Dziwisz bíborostól kapott vérereklye hitelességét ő maga igazolja az aláírásával. Hogy miért nem csont? 

– II. János Pál 2005-ben halt meg, 2011-ben pedig már boldoggá is avatták. Ilyen gyors boldoggá avatási eljárásra egyedül Assisi Szent Ferenc esetében volt példa. Mivel a halál és a boldoggá avatás időpontja között nem hosszú idő telt el, ezért XVI. Benedek pápa akkor úgy döntött, hogy halála után hat évvel még nem engedi felnyitni II. János Pál koporsóját. Így csontereklyéről nem beszélhetünk. Viszont az 1981-es merényletkor a ruhái véresek lettek, ezeket félretették. A reverendáját a krakkói II. János Pál-templomnak, a cingulumot (övet), ami a merényletkor rajta volt, a csensztohovai kegytemplomnak ajándékozták. Halála előtt a pápa többször kapott vérátömlesztést, a titkára kis fiolákban megőrizte az ő vérét. Szövetdarabokra cseppentik, és ezeket adják oda azoknak, akik ezt kérik. Magyarországon tudtommal a szombathelyi székesegyház lesz a negyedik, ahol II. János Pál vérereklyéje megtalálható – mondta Gyula atya. 

– Az ereklyét kérni kell, alá kell támasztani, hogy miért is kérjük. Indokoltam azzal, hogy II. János Pál itt járt, élő a tisztelete az egyházmegyében, és a látogatása nyomán szeretném, ha lenne itt egy vérereklye. Már ereklyetartóban van, átlátható üveglappal fedve, a templom jobboldali harmadik mellékoltárán lesz elhelyezve. Ott van már a Szent Kereszt ereklye, annak jobbján és balján lesz a két újabb ereklye. 

Egy látnok lengyel apáca csontereklyéje is idekerül 

– Mert időközben II. János Pál vérereklyéjén kívül Szent Fausztina csontereklyéjét is megkértem az Isteni Irgalmasság Szentélyéből, Krakkóból. Ő egy lengyel apáca volt, látomásai voltak, ezeket leírta egy naplóba. Tiszteletét maga II. János Pál karolta fel, Szent Fausztinán keresztül Jézus Krisztusnak az volt a kérése, hogy húsvétvasárnapot követő vasárnap vezessék be az egyházban az Isteni irgalmasság ünnepét. Hiszen Jézus mindenki számára az irgalom forrása. II. János Pál volt az, aki ezt a Fausztina nővért boldoggá, szentté avatta, aki 2000-ben bevezette a húsvét utáni vasárnapon az Isteni irgalmasság napját.

Mondhatjuk, hogy milyen gondviselésszerű, hogy II. János Pál pápa éppen az Isteni irgalmasság vasárnapjának előestéjén fejezte be a földi életét. Azt mondom, hogy nincsenek véletlenek. Magának a két ereklyének elhelyezése is az isteni irgalmasság vasárnapjának előestéjén fog történni. Április 6-án 18 órakor dr. Székely János megyés püspökkel helyezzük el ezeket az ereklyéket. Az ereklyetartókat még egy márványdobozba is be fogjuk tenni, hogy nehogy bármilyen bántódás érje ezeket, de üveglap alatt lesznek, hogy láthatók legyenek az érdeklődők számára, kitesszük a hitelesítő okleveleket is, már elkészíttettük a latinról való magyar fordításukat. 

Az ereklye megjeleníti a személyt, akihez tartozik 

Az ereklyén keresztül azt a személyt tiszteljük, akit az ereklye megjelenít. Mikor idekerültem a székesegyházba, azt láttam, hogy mindennap reggeltől estig szentségimádás van. És délután három órakor, Jézus szenvedésének órájában elimádkozzák az Isteni irgalmasság rózsafüzérét. Mivel ennyire élő az Isteni irgalmasság üzenete, ezért gondoltam arra, hogy egy külön oltárt alakítunk ki, ahol az Isteni irgalmasság képe is ott lesz, alul a felirat: Jézusom, bízom benned! Emellett lesz az irgalmasság két nagy apostola: II. János Pál és Szent Fausztina. 

Lesznek mellette ajánlott imaszövegek is, amelyeket az egyház jóváhagyott; ezek is Lengyelországból indultak el, már korábban lefordították őket magyar nyelvre. A képre a bizalom imádságot tettük rá, II. János Pálnál és Szent Fausztinánál közbenjáró imádság lesz. Ezer példányban rendeltem meg mindegyiket, úgyhogy remélem, elég lesz. 

Nagy gazdagodása lesz az a hitéletnek, hogy Mindszenty bíboroshoz hasonlóan itt lesz – közvetlenül érzékelhető módon – II. János Pál pápa is. 

A pápát ért golyót beépítették a koronába 

– Ha a hívek mostanában betérnek a székesegyházba, egy kis újítással is találkozhatnak: odakerült a fatimai Szűzanya szobra. II. János Pál pápa kapcsán tartottam fontosnak, hiszen az ő életéhez ezer szállal kötődik. Mert az ellene elkövetett merénylet 1981. május 13-án volt, a fatimai jelenés évfordulóján. A merényletkor a golyó néhány milliméterrel haladt el a fő ütőér mellett. Ha eltalálta volna, a halál azonnal beáll. Öt és fél órás műtéten esett át a pápa, és az orvosok csodáról beszéltek. II. János Pál pedig mindenben égi jelet látott, és azt mondta, hogy mindent mintha egy láthatatlan anyai kéz irányított volna. Egy kéz fogta a fegyvert, de egy másik kéz, a Szűzanya keze irányította a golyót, ami semmilyen létfontosságú szervet nem szakított át. A pápa a betegágyon magához kérette a harmadik fatimai titkot, ami éppen arról szólt, hogy a történelemben majd lesz egy pápa, aki ellen merényletet követnek el. 

A pápa saját magát tudta ezzel azonosítani, róla szólt ez a jövendölés. Éppen ezért 1982. május 13-án, a merénylet első évfordulóján elment Fatimába, hálát adott a Szűzanyának az életéért, és azt a golyót, amit a szervezetéből operáltak ki, mintegy hálaadásként, ajándékként elvitte a fatimai Szűzanyának. A golyót a fatimai Szűzanya koronájában helyezték el, a mai napig ott található. 2000. május 13-án újra elment Fatimába, akkor pedig boldoggá avatta a látnok gyerekek közül Ferencet és Jácintát, és akkor még találkozott az élő utolsó látnokkal, Lucia nővérrel, aki 2005. február 13-án, nem sokkal II. János Pál pápa előtt, aki 2005. április 2-án fejezte be a földi életét. 

A Fatimai Szűzanya szobrához is vannak imák 

A székesegyházban elhelyezett Fatimai Szűzanya szobrához is megvannak – elérhetők lesznek – az imák, mert Perger Gyula atya most rendezte sajtó alá azt a könyvet, ami Fatimai kilencedként jelent meg nagycsütörtökön. Ez kilenc napra lebontva mondja el a fatimai jelenések történetét, bárki számára hozzáférhető lesz.