Magunkból adni és másokat befogadni - pillanatok a 43. Nemzetközi Folklórnapokról

Egy nemzet számára mi is lehetne nagyobb összetartó erő, mint a közös múlt, a közös szokások és hagyományok, a közös kultúra. Valószínű, nem véletlen, hogy 43 évvel ezelőtt a szervezők éppen az augusztus 20-ai nemzeti ünnep körüli napokra tűzték ki a Nemzetközi Folklórnapok időpontját. A mára már fesztivállá kiegészült program amellett, hogy az évszázadokon át, generációról generációra tovább öröklődő mozgáskultúrát és dalokat élteti tovább és mutatja be számunkra, lehetőséget ad arra is, hogy más nemzetek folklórját is megismerhessük.

Idén öt országból érkeztek vendégek Sárvárra, hogy csoportonként bemutassák a nemzeteikre jellemző táncokat, zenéket dalokat: Görögországból a To Gaivani együttes hozta magával görög- makedónia, észak- és nyugat-trákia táncait és természetesen a szirtakit is bemutatták. Lengyelországból az Istebna táncegyüttes érkezett Sárvárra a lengyel felföld legjellegzetesebb (pásztor)táncaival; Olaszországból az A Schaffétte együttestől a halászatot megidéző motívumaival díszített népi táncait láthattuk, de a vasi városkában vendégeskedett a hétvégén Bosznia-Hercegovinából a Sveti Sava Zvronik együttes, és Sárvár cseh testvérvárosa, Uherske Hradiste Hradistan néptáncegyüttese. A fellépőket nemcsak a színpadon lehetett megcsodálni, a táncházban ki is lehetett próbálni a táncokat, sőt, a külföldi fellépők bemutatkoztak a sárvári fürdőn, a Tinódi Fogadóban görög estet, az evangélikus és református templomokban pedig folklór istentiszteleteket is tartottak.