Október 23.: Így emlékezett Vas vármegye – Válogatás a Vas Népe tudósításaiból

Október 23-i megemlékezés 5 évvel ezelőtt.

A szabadság napja Lechner Ferenc: „Újfent hirdetnünk kell '56 fényét!"

Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 63. és a Magyar Köztársaság kikiáltásának 30. évfordulója alkalmából megyeszerte ünnepségeken emlékeztek.

Szombathely - Idén a lélek forradalmát mutassuk be. Újfent hirdetnünk kell ’56 fényét, emeljük az érdeklődés középpontjába - kezdte ünnepi beszédét az 56-osok terén Lechner Ferenc, az 56-os Szövetség Országos Elnökségének tagja. - A történelem a tényekre szorítkozik, de ami ebből hiányzik, a lelkét, a személyes élmények, emlékek adják - hangsúlyozta. Az ünnepi beszéd után számos koszorú került a térre, mások mellett az 56-os Szövetség Vas Megyei Szervezete képviselői, Szombathely önkormányzata nevében dr. Nemény András polgármester, dr. Károlyi Ákos jegyző és Babicsné dr. Tőke Erzsébet aljegyző koszorúzott, aztán a Vas Megyei Kormányhivatal és a Vas Megyei Önkormányzat tisztségviselői. Szombathelyen az emlékezés helyszíne volt a Kámoni Arborétum is, ahol az ország első 56-os emlékhelye van, Bánó István 54 darab malonyai tuját ültetett 1956. október 23-a emlékére. - Szerencsére a diktatúrák nem örök életűek. Az emlékezés tisztasága marad. Azokból a válogatott pillanatokból áll, amelyeket magunknak szövünk össze - ezt is mondta prof. dr. Vig Károly, a Savaria múzeum tudományos igazgatóhelyettese. 

Bük - Felemelt fejű nép vagyunk Európa közepén ma is. Ehhez nagy véráldozat, megszenvedett idő, sok könny, sok hit és bizalom kellett - mondta az 1956-os emlékezés szónoka, dr. Kapiller Sarolta. A VasMegyei Kormányhivatal Kőszegi Járási Hivatal hivatalvezetője tegnap délelőtt a városházaparkban tartott ünnepségen Ratkó Józsefet idézte: „Magyarország temetőföld, posztumusz humusz”. A magyar történelem kiizzadott, megszenvedett pillanatai tettek azzá, akik mi most együtt, és külön-külön itt állunk - mondta. A zenés irodalmi műsor után a büki ünnepség zárásaként megkoszorúzták Blaskó János szobrász 1956-ot idéző alkotását a helyi intézmények, civil szervezetek képviselői, valamint dr. Németh Sándor polgármester, Baranyai Róbert alpolgármester, dr. Tóth Ágnes jegyző és dr. Szabó András aljegyző.

Celldömölk - Az 1956-os forradalom és szabadságharc a mai kornak is üzen, hogy a legfontosabb a nemzet egysége - emlékeztetett Fehér László polgármester az 56-os emlékhelyen megrendezett városi ünnepségen. Az áldozatokat felidézve hozzátette, hogy a függetlenség és a gyász ünnepén most is az a kérdés, hogy a jövő érdekében meg tud-e tisztulni a nemzet, úgy, mint egykor. A megemlékezésen közreműködött Szilágyi-Varga Diána és Varga Zsófia, valamint a Soltis Lajos Színház művészei. Az ünnepség után a katolikus temetőben megkoszorúzták ’56 celldömölki hőseinek, Koleszár Zoltánnak és Máté Lajosnak a síremlékét.
 Csepreg a Petőfi Sándor Művelődési Házban tartottak megemlékezést és koszorúztak az 56-os emlékhelyeknél. Ünnepi gondolatai között Horváth Zoltán polgármester arról beszélt, hogy az ifjabb nemzedék csak az idősebbek elbeszéléseiből ismerheti meg a történteket, az ő nagyapái 16 és 32, a dédapái 53 és 56 évesek voltak akkor. Nem minden családban merték elmondani, hogy kik az igazi hősök, nem csoda, ha 2019-ben sem értik még a fiatalok 1956-ot. Körmend Az 1956-os forradalom és szabadságharc 63 és a Magyar Köztársaság kikiáltásának 30 évvel ezelőtt történt eseményeit Majthényi László, a megyei közgyűlés elnöke elevenítette fel tegnap. Emlékeztetett arra is, hogy ’56 nemcsak a magyar szabadság, hanem a melbourne-i olimpia éve is volt, amit szintén beárnyékoltak az itteni események. A köszöntő után a Rázsó Imre Szakgimnázium és Szakközépiskola diákjai színvonalas műsort adtak, majd koszorúzással zárult az ünnepség.
 Kőszeg A Jurisics-vár Lovagtermében kedden este Básthy Béla polgármester köszöntötte az ’56-os forradalom ünnepét. A városvezető úgy kezdte: Az idő rendületlen egyhangúságából kiemelkedik egy óra, mely megváltoztatja a történelmet. ’56 fiataljairól úgy vélekedett, kizökkentették az idő kerekét. Azt hangoztatta, hogy a szabadság napja lett október23-a, a forradalmat leverhették, de a megtapasztalt szabadságélményt már nem törölhették ki a magyarokból. Básthy Béla arról is beszélt: fontos, hogy hétköznapjainkban is lássuk meg a városok falaiban a bástyákat, lássuk meg polgárainkban a hősöket, lássuk meg mindig a szabadságot. Őriszentpéter Negyven iskolás részvételével zajlott az ünnepi műsor nemzeti ünnepünk előestéjén 
Őriszentpéteren, a Művelődési Ház és Városi Könyvtár nagytermében. - Találjuk meg az ünnep igazi mélységeit, felelősséggel és kötelességeink szem előtt tartásával. Ezzel tartozunk Nagy Imrének, a pesti srácoknak, az összes magyar szabadságharcosnak, forradalmárnak, utódainknak, és ne felejtsük el: saját magunknak - emelte ki beszédében Őr Zoltán polgármester. Az emlékező szavak után a református templom melletti kopjafánál és a város központjában található emlékműnél helyezték el koszorúikat a helyi és a környékbeli polgármesterek és a képviselőtestületek tagjai, a civil szervezetek, az egyházak, az oktatási intézmények képviselői. 

Répcelak Bárány János, ötvenhatos mártír forradalmár 2016-ban állított emléktáblájának koszorúzásával kezdődött az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett városi ünnepség negyed hatkor szerdán. A művelődési ház színháztermében az ünnepi beszédet Király Annamária, az általános iskola intézményvezetője mondta. Azokban az októberi napokban a jelent hirtelen maga alá temette a jövő, a jelennél fontosabb lett a holnap. 1956 eseményeivel megindult a keleti blokk szétesése, és véget ért a tábor által megjelenített egység mítosza - fogalmazott az igazgató. 
Sárvár A Soproni úti köztemetőben megkoszorúzták a sárvári 56- os mártírok sírjait, majd a város vezetői koszorút helyeztek el az egykori pártszékház falán lévő emléktáblánál. A város főterén dr. Kondora Bálint, a megyei közgyűlés alelnöke mondott beszédet. - A rendszerváltozás első lépése volt, mikor 63 éve a szabadság népefelkelt. Az ő szellemük született újjá 30 éve a harmadik magyar köztársaság kikiáltásakor - vont párhuzamot a két évforduló közt. A megemlékezés a Szent László-templomnál, Abai Imre vértanú plébános emléktáblájánál ért véget, ahol a pártok és a civil szervezetei helyezték el a megemlékezés babérjait. Szentgotthárd Eredeti dokumentumok kiállításával emlékeztek Szentgotthárdon az 1956-os forradalom és szabadságharc 63. és a Magyar Köztársaság kikiáltásának 30. évfordulójáról. 
A megemlékezés ökumenikus istentisztelettel kezdődött a Nagyboldogasszony-templomban, ahonnan az ünneplők a hősi emlékműhöz vonultak. Závecz Roland szép szavalata után Szigethy Gábor Kossuth-díjas író, irodalom- és színháztörténész idézte fel személyes emlékeit az 56-os eseményekről, melyeket a főváros szívében tizennégy éves gyermekként élt meg. Végezetül így összegezte, mi is történt abban az októberben: — Elhittük, hogy győzni tudunk, mertünk bátrak lenni, az események nyomán megrendült a szovjet birodalom és megkezdődött az 1990-ig tartó agónia. Vasvár A Főszolgabíró téren, az ’56-os Emlékműnél a város, valamint a pártok, intézmények, civil szervezetek képviselői helyezték el koszorúikat. 
Az ünnepség a Nagy Gáspár Művelődési Központban folytatódott. Az est szónoka Tóth Balázs polgármester volt. Úgy fogalmazott: A nemzet olyan ünnepe ez, mely megállásra, emlékezésre készteti az embert, hisz elég idő telt már el, hogy a helyén, értékén kezelve, méltón emlékezzünk a forradalomra. Az ünnepi beszédet követően az önkormányzat által alapított városi kitüntetéseket adtak át.

Október 23-i megemlékezés 10 évvel ezelőtt.

1956 máig hat - Október súlyos és igaz történelmi tapasztalat

Az 1956-os forradalom örököseként élhetünk ma békében és szabadon - emlékeztettek a szónokok megyei és a városi október 23-i ünnepségen.

- Ne adjuk fel a reményt, hogy egyszer az emberek könnyes szemmel megölelik egymást - mondta Jordán Tamás, a Weöres Sándor Színház igazgatója. Faludy György: 1956, Te csillag című verse előtt elmesélte saját élményét 1956-ból. - 13 éves voltam, a Budafoki úton laktunk, láttam az egyetemistákat és a felnőtteket, ahogy jöttek a nagygyűlésről, és az édesapám az öcsémmel együtt kivitt minket a Sztálin-szobdr ledöntéséhez. Láttam, hogy mindenki sír, hogy megölelik egymást az emberek, s hogy iszonyatos nehézségek árán a láncszemek elszakadtak. Tanúja voltam az eufóriának, amilyet nem éltem át soha, és mindenkinek kívánom, hogy éljen át hasonlót. 

Majd a megszülető „szörnyű szépségről” szóló vers után József Attila: A számokról című, 2014-ben és a jövőben is „a legaktuálisabb” költeményét mondta, amelyben az „egy” mindig „csak magára gondol, különb akar lenni a többinél”, de a vers üzenete: „Adódjatok össze!” Ez, mint mondta, 2022-ben sem veszíti majd érvényét.

 V. Németh Zsolt államtitkár, országgyűlési képviselő beszédében kiemelte azt a tiszta szabadság utáni vágyat, ami megelőzte a forradalom elszántságát. - Ez a vágy sugalmazta az egyetemisták 16 pontját, nem hagyta szűnni a lelkesedést, ami elhozta a mai szabadságunkat, méltóságunkat, önrendelkezésünket. Szerte a világon adózunk és adóznak 1956 emlékének. Búvó patakként indult a szabadság utáni vágy, folyóvá, tengerré duzzadt, és átalakította a Föld felszínét. Ez a vágy vitte az embereket az utcára, ez hajította földre az idegen szimbólumokat, ez döntötte le Sztálin szobrát. 1956 nem kevesebbet jelentett, mint egy új világrend kiharcolását. Szombathely városi ünnepségsorozatában először a Jáki úti temetőben koszorúzták meg Weither Károly síremlékét. 

Megemlékező szavakat dr. Torjay Valter, az 56-os Szövetség Vas Megyei Szervezetének örökös tiszteletbeli elnöke mondott. A nagy hideg és szél miatt a Március 15. téren rövidített ünnepség volt: országzászló-felvonás katonai tiszteletadással. Az 56-osok terén, az elesett szombathelyi nemzetőrök emlékére rendezett koszorúzáson Lechner Ferenc, az 56- os Szövetség Országos Elnökségének tagja azt hangsúlyozta, hogy az októberi forradalom a résztvevők számára súlyos és igaz történelmi tapasztalat volt, erkölcse, szellemisége máig hat, biztos kapaszkodó a helyzetek megítélésében. Azt mondta: - Kívánom a mindenkori vezetőknek, hogy az 1956-os példa nyomán járva eredményesen vezessék az országot.

Október 23-i megemlékezés 20 évvel ezelőtt.

Nem győztünk, de harcoltunk - A XX. század legdicsőbb korszakára emlékeztek

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 48. évfordulójáról megyeszerte megemlékeztek, Szombathelyen ünnepségsorozatot tartottak a XX. századi magyar történelem legdicsőbb korszakára emlékezve.

A városházán kezdődött és a városházán végződött szombaton az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékének felidézése. Itt elsőként az 1956-os forradalmárokat, leszármazottaikat tömörítő '56-os Szövetség vasi szervezetének tagjai idézték fel a múltat '56, Magyarország védjegye címmel.

 Bevezetőt dr. Széli Kálmán, ünnepi beszédet dr. Dékán Károly történész, összefoglalót - a művészi megemlékezés után - a szövetség megyei elnöke, dr. Torjay Valter mondott. Délután a Jáki úti temetőben az öngyilkosságba kergetett Weither Károly síremlékénél is dr. Torjay Valter idézte fel a vasi forradalmi vezető emlékét. Ezután a Március 15. téren gyűltek össze a megemlékezők. Az országzászlót katonai tiszteletadással vonták fel, majd iskolások a forradalom mozzanatait felelevenítő pergő, tartalmas műsora után Sági József országgyűlési képviselő Kossuth Lajos szavait idézve „Nem győztünk, de harcoltunk”, kezdte el emlékbeszédét.

Aláhúzta: a történészeknek nincs egységes álláspontja arról, hogy mi volt a forradalom közvetlen előzménye: 1956 nyarán, Sztálin halálával, vagy már a német megszállást követő bolsevik hatalomátvétellel kezdődött-e. Szólt a pesti srácokról, Nagy Imréről s a hét szombathelyi nemzetőrről is, akik november 4-én meghaltak, s akiknek gyilkosait ma sem ismerjük. „Fény derül-e az igazságra?” -tette fel a szónok a kérdést, majd kijelentette: „1956 után a nemzet nem fegyvert, hanem álmot rejtegetett a szabadságról.” 

A kellemesen langymeleg estén az ünneplők, élükön a város vezetőivel, a pártok képviselőivel a fúvószenekar zenéjére átsétáltak az 56-osok terére. Közben elhaladtak az ávósok egykori szombathelyi főhadiszállása, a Muskátlis-ház előtt. (A rettegés egykori házánál, ahol annyi embert megkínoztak és megöltek, a jövőben talán érdemes lenne egy főhajtás erejéig megállni.) Az 56-osok terén az elesett szombathelyi nemzetőrök emlékét Kecskés István,az '56-os Szövetség megyei szervezetének ügyvezető elnöke idézte fel, majd a város politikai és társadalmi szervezetei koszorúkat helyeztek el, sok résztvevő pedig mécsest gyújtott. Este a városháza dísztermében ünnepi közgyűlésen iskolások, zenészek és versmondók szép ünnepi műsorban idézték fel 1956 dicső napjait. 

Ünnepi beszédet dr. Ipkovich György polgármester mondott. Kiemelte: 48 éve a Time magazin címoldalára kerültek a magyarok. Név szerint megemlékezett a vétlen áldozatokról, Szombathely hőseiről, az életüket adó nemzetőrökről. 

Megemlítette, hogy október 23. a Magyar Köztársaság 1989-es kikiáltásának s 1990-ben az első szabadon választott szombathelyi önkormányzat megalakulásának napja is. Az önkormányzat 14 évéről részletesen beszélt. Kifejtette: ezekben az években Szombathely az a város volt, amelynek nem hullt az ölébe semmi. Mindenért keményen meg kellett dolgozni. Felsorolta azokat az értékeket, amelynek örülhetünk, amelyekkel gyarapodott Szombathely. 

Végül arra kérte a jelenlévőket: „Legyünk méltók 1956 hőseihez!” . Fény gyűlt a sötét ablakban, s egy ifjú hang 1956 egy eseményét idézte a hallgatóság elé péntek este Szentgotthárdon. Az épület falán a forradalom pillanatai jelentek meg diafilmen vagy filmkockákon. S közben Koncz Zsuzsa, a Bikini, Nagy Feró énekelt — elfojtott indulatoktól fűtött, szimbólumok mögé rejtett igazságokról szóló dalokat. A III. Béla Szakképző Iskola diákjai a könyvtárépület emeletén, az ablakban állva korabeli levelek, dokumentumok alapján rekonstruálták 1956 eseményeit, a forradalom, majd a megtorlás véres napjait, a szülőföld elhagyásának fájdalmát. 

A fáklyák fénye mellett Bebes István országgyűlési képviselő mondott beszédet, felidézte a forradalom nagy pillanatait, s arra kérve az emlékezőket: hajtsák meg fejüket 1956 hősei előtt. „Azok előtt, akik elestek az utcai harcokban, de azok előtt is, akik védtelenül, kenyérért sorban állva váltak áldozatokká, és akikkel hóhér végzett, vagy keserű börtönévek rövidítették meg életüket.” A beszéd után az 56-os Szövetség szentgotthárdi szervezete, a város és más szervezetek helyeztek el koszorút a Hősök emlékművénél. Az ünnepség pedig a Mártírok emléktáblájának megkoszorúzásával kezdődött, a zeneiskolánál.