Hámori Lucát nem vonzza a celebvilág, sportolóként akar bizonyítani - interjú a kőszegi ökölvívóval

Hámori Luca egészen fiatalon kezdett el bokszolni - a nyolcszoros felnőtt magyar bajnok bátyját, Hámori Ádámot követte a ringben -, és egészen korán berobbant a honi élvonalba. Mire 23 esztendősen kiutazott Párizsba, már ötszörös felnőtt magyar bajnoknak vallhatta magát – de az utánpótlásban aratott győzelmeivel együtt már 11 (!) magyar bajnoki arany gazdagítja a vitrinjét. Korán válogatott lett, a nemzetközi porondon pedig - felnőtt szinten - begyűjtött többek között egy ezüst- és egy bronzérmet U22-es Európa-bajnokságról. Vagyis bokszberkekben és szűkebb hazájában már ismert sportolónak számított, mikor tavaly nyáron sporttörténelmi tettet hajtott végre: bronzérmet szerzett az Európa Játékok ökölvívótornáján, ezzel kvalifikálta magát a 2024-es párizsi olimpiára – első magyar nőként sikerült neki ez a bravúr! Nem mellékesen tavaly decemberben a Magyar Ökölvívó Szakszövetség már harmadszor választotta meg az év női ökölvívójának. 

Aztán jött a nyári párizsi olimpia, amelyen igazán nagyszerű teljesítményt nyújtott. Előbb az ír Grainne Walsh magabiztos legyőzésével biztosította a helyét a nyolcaddöntőben. Majd a negyedik helyen kiemelt, az első kört kihagyó ausztrál Marissa Williamsont is simán verte – és jutott be a legjobb nyolc közé. És jött egy olyan meccs, amire az egész világ felkapta a fejét: a negyeddöntőben az ellen az algériai Imane Khelif ellen lépett ringbe, aki korábban megbukott a Nemzetközi Ökölvívó Szövetség (IBA) nem tesztjén, ezért a  szövetség kizárta az általa rendezett tornákról. Az olimpián azonban indulhatott, meg is nyerte a 66 kilós súlycsoport küzdelmeit. Mire a meccs véget ért, Luca nevét az egész világ megismerte. Luca egyébként 5., pontszerző helyen zárta pályafutása első olimpiáját - és óriási szeretet övezi mind a mai napig nem csak szülővárosában, Kőszegen, hanem szerte az országban.

Hámori Lucát kérdeztük

- Az olimpia minden szempontból jó tett nekem - tudtuk meg Hámori Lucától, aki a héten két napot töltött el Kőszegen. - Rengeteg munkával, lemondással járt, hogy eljutottam Párizsig - de minden gyötrelmes percet megért, hogy olimpikon lehettem. Amint beléptem az olimpiai faluba, minden fájdalmam, kétségem elszállt, fantasztikus érzés volt, átjárt az olimpia szellemiség. Csak a bokszra, a versenyzésre koncentráltam, meg akartam mutatni mindenkinek, magamnak is, hogy mit tudok. Óriási erőt adott az is, ahogyan Kőszegen értem szorítottak, hogy a kivetítő előtt tömegek nézték a meccseimet. Miután befejeződött számomra az olimpia, egy ideig kettős érzés volt bennem. Első magyar nőként kijutottam az olimpiára, nyertem két meccset, pontszerző, 5. helyen zártam - ami azért nem rossz teljesítmény. 

Ugyanakkor szerettem volna egy érmet hazahozni, ami nem sikerült, és ez azért fájt. Most, hogy már volt időm átgondolni a velem történteket úgy érzem, hogy inkább félig tele van az a bizonyos pohár. És igyekszem elfelejteni az negyeddöntős mérkőzésemet övező felhajtást - ami nagyon megviselt. A mérkőzés napján reggel úgy éreztem, hogy képtelen vagyok ringbe lépni, fejben annyira szét voltam esve. De aztán rendeztem a soraimat. Amikor beléptünk a csarnokba megdöbbentett, hogy a közönség nagy része algériai ellenfelemnek szurkol - ezen is túlléptem. A ringben már próbáltam magamat adni. Aztán a következő napokban a média főleg a Khelif elleni mérkőzésemmel foglalkozott - én azonban nem akartam ezzel témával foglalkozni. Azt mondtam a barátaimnak, a családomnak, hogy fiatal lányként mentem ki az olimpiára, de felnőtt nőként tértem haza Párizsból, fejben és mentálisan is erősebb lettem! Az a szeretet pedig ami a hazaérkezésemkor Kőszegen fogadott nagyszerű érzés volt - még most is beleborzongok, ha felidézem azt a délutánt, estét!

Adja magát a kérdés, hogy mennyire változott meg Luca élete - hiszen jelenleg az ország egyik legismertebb személyiségének, sportolójának számít.

- Jól éreztem magam Kőszegen, szerettem itt a kis burokban élni, edzeni, dolgozni, csendben, elszántan hajtani a céljaimért - folytatta Luca. - De bevallom, nem esik nehezemre az ismertség. A mai napig rengeteg interjút adok, számtalan felkérésnek, megjelenésnek teszek eleget - de volt olyan eset is, amikor nemet mondtam. Jó érzés példaképnek lenni, sok kislánynak inspirációt adni. A celeb világ azonban nem vonz - pedig érkezett felém ilyen jellegű megkeresés is... Én sportoló vagyok - és az is szeretnék maradni még jóideig. Valamint a jelenlegi helyzetem az önbizalmamnak is jót tett - ökölvívóként is magasabban jegyeznek, mint mondjuk egy-másfél éve. Jelenleg Budapest és Kőszeg között ingázok, a párom budapesti - imádok hazajárni, de nem egyszerű így a helyzetem. Majd meglátjuk, hogy mit hoz a jövő. 

Mit is hoz a jövő, mikor látjuk ismét ringben Hámori Lucát?

- Komoly erőket emésztett fel az olimpiai felkészülés, és Párizs óta még nem volt időm pihenni - árulta el Luca. - Mindössze két napot töltöttünk el a Tiszán a barátaimmal. A napokban viszont elutazom Spanyolországba egy kéthetes nyaralásra - ott lesz időm, lehetőségem pihenni. Talán a telefonomat is kikapcsolom.... De szeptemberben már edzésbe fogok állni, becsülettel fel akarok készülni a decemberi  országos bajnokságra, ugyanis be szeretném gyűjteni a 12. magyar bajnoki címemet! Olimpiai ötödik helyezettként, címvédőként nem engedhetem, hogy legyőzzenek! És ha a távlati célokról beszélünk, akkor nem titok, hogy szeretnék ott lenni a következő olimpián 2028-ban Los Angelesben. 

Mielőtt kiutaztam Párizsba úgy gondoltam, hogy az olimpia után befejezem - hiszen annyit szenvedtem az olimpia kvalifikációért, úgy éreztem, nem lesz erőm még egyszer végig menni ezen az úton. Párizsban azonban átjárt a már említett olimpiai érzés, büszke voltam, hogy Kőszegért, hogy a magyar színekért bokszolhatok, és már ott, az első párizsi napomon tudtam, hogy ott akarok lenni Los Angelesben is. Én vagyok az első magyar női ökölvívó olimpikon, és én akarok lenni a második is. Persze négy év hosszú idő, de ez a tervem! Tudom, hogy még fejlődhetek, hogy még jobb ökölvívó lehetek, mint most - ezért fogok dolgozni az elkövetkező években!