Budai Zoltán jubiláló szentmiséje Kemeneshőgyészen

A templom megtelt, mivel az evangélikus testvérek is szép számmal vettek részt az ünneplésben. Ez is példa arra, hogy nagy az összetartozás a két felekezet hívei között.

Budai Zoltán, mint ahogy 25 évvel ezelőtt, úgy most is egy kissé összeszorult szívvel celebrálta a szentmisét.

- Elsősorban köszönjük meg Istennek, hogy együtt ünnepelhetünk és örüljünk a tőle kapott kegyelmeknek, kincseknek, amik mindnyájukban ott lakoznak - mondotta, majd hozzátette:

- Amikor pappá szenteltek, ezt a jelmondatot választottam:„ Én bízom a holnapban”. Isten azt akarja, hogy az emberiség egy nagy családot alkosson, s mindannyian egymásnak testvérei legyünk. Mert, hogy az áldott, boldog élethez Isten követőivé kell válnunk.

Budai Zoltán plébános áldást ad a hívekre Fotó: Kovács Józsefné

A lelkipásztor szentbeszédében kitért a várakozás idejére és a közelgő szeretet ünnepére.

Hiszen a négy gyertya is a hűségről, a reményről, a megbékélésről és a szeretetről szól.

Hamarosan nem csak Kemeneshőgyészen, hanem mindannyiunk szívében kigyúlnak a fények, melyek meleget és világosságot adnak.

A kis faluban nagy volt az igyekezet, a szorgalom; mindenki tette a dolgát, hogy méltóképpen ünnepelhessék meg ezt napot. A hívek megköszönték Budai Zoltánnak az itt eltöltött hosszú éveket, az Istentől kapott hivatását, s azt, hogy ebben a kis faluban is lelkipásztorként szolgálhatott. S kívántak további 25 évet, amikor majd igazán el lehet mondania, hogy én is megtettem amit várt tőlem a jó Isten, a család és a nemzet.

A hívek a megbecsülés, a hála ajándékaival halmozták el. Köszöntők hangzottak el Kovács Tamás, Kovács Norbert, Döbrönte Attiláné és Kovács Józsefné részéről. A szép szavak könnyeket csaltak ki a plébános szeméből.

A szentmise és áldás után a hívek imádkoztak érte, s kérték, hogy a jó Isten millió áldása szálljon rá.

Kovács Józsefné