Dr. Bíró Zoltán lett idén a Markusovszky-kórházban az Év gazdasági-műszaki dolgozója

Vasszécsenyben nőtt fel, Szombathelyen a Kanizsai Dorottya Gimnáziumban emelt óraszámú német tagozatos osztályba járt. Egy évvel az érettségi után az Államigazgatási Főiskolán levelező képzésre vették fel. Párhuzamosan az önkormányzati szektorban kezdett dolgozni: a vépi hivatalban egészen az aljegyzőségig vitte. 1996-ban diplomázott igazgatásszervező szakon – addigra már négy év szakmai gyakorlattal rendelkezett. 

Négy év szakmai gyakorlattal Budapestre

1997-ben került Budapestre – az Állami Pénztárfelügyeletnél sikerrel pályázott meg egy állást: „olyan munkatársat kerestek, aki tisztában van a közigazgatási, társadalombiztosítási működési folyamatokkal, és ezt át tudja fordítani a szoftverfejlesztők számára” – magyarázza. A nyugdíjreform időszakában történt mindez – a Pénzügyminisztérium „kötelékébe” tartozó Állami Pénztárfelügyelet ezt a tevékenységet felügyelte, menedzselte. 

– Gyorsan a mély vízbe dobtak. A nyugdíjpénztári piac szereplőivel és állami szervekkel kellett rendszeresen önállóan tárgyalnom. Jártasságot szereztem a jogszabályok fogalmazásában, a szerződéskötésekben, értenem kellett az üzleti folyamatok tervezéséhez, modellezéséhez és szakszerű leírásához, hogy egy szoftverfejlesztő cég is tudja ezeket hasznosítani. Ügyintézőként kezdtem, két hónappal később megbízott osztályvezető lettem. Közigazgatási rendszerszervezőként akkor és ott fordult át a karrierem az informatika felé – mondja.

Az informatika felé fordult át a karrierje

A munkáltató neve közben többször változott: az Országgyűlés 2000. április 1-jei hatállyal hozta létre a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF). A Magyarország pénzügyi közvetítő rendszerét felügyelő, ellenőrző hatósági feladatokat ellátó önálló szabályozó szerv 2013. október 1-jén megszűnt, jogköreit a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vette át. 

– A PSZÁF széles hatáskörrel bírt, én pedig komoly felelősséggel járó munkakört töltöttem be. Rendszerszervezőként és ügyvitelszervezőként számos érdekességet és egyediséget tartogatott a munka. A szoftvertervezés, -fejlesztés, -tesztelés, -támogatás és -bevezetés is a feladataink közé tartozott. A ’2000-es évek elején, továbbra is a nyugdíjreform égisze alatt, a kollégáimmal elkészítettük az első olyan szoftvert Magyarországon, amely a gyakorlatban tudta használni az elektronikus aláírást. Rengeteg adat „közlekedett” a munkáltatóktól a nyugdíjpénztárakig, onnan pedig a felügyeletre – ez a folyamat rendkívüli pontosságot igénylő, zárt és hibatűrő, jól kezelhető szoftvert igényelt. A feladatot továbbiak követték: központi adatbázist kellett létrehoznunk, amely az adatokat strukturáltan, idősorosan tárolta. Sikeres projekteket vittünk végig.

Ezt a feladatot megrendelő projektvezetőként hajtottam végre, az elkészült szoftvercsomag pedig közigazgatási best practice díjat kapott. 

A PSZÁF-nál főosztályvezetőként, majd az informatikai igazgató helyetteseként hozzám tartozott az alkalmazásfelügyelet. Mi feleltünk a PSZÁF által használt összes egyedileg fejlesztett alkalmazáshoz nyújtott felhasználói támogatásért. A PSZÁF égisze alatt, az általam vezetett projekt során kifejlesztett Központi Törzsadattár jelenleg is az MNB egyik legfontosabb nyilvántartása – mondja. 

Képbe került a jog

Az alkalmazásfelügyeleti tevékenységhez beszerzési eljárásokat kellett lefolytatni, megteremteni a jogi környezetet, jogvitákat rendezni – dr. Bíró Zoltán szakmai karrierjében abban az időben jött képbe a jog. 
– Már gyakorló informatikai vezetőként iratkoztam be a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogi- és Államtudományi karára, és szereztem 2005-ben jogi diplomát. 2014-ben ezt jogi szakvizsga követte. Az MNB-ből hívott át a Semmelweis Egyetemre (SE) a PSZÁF korábbi elnöke, Szász Károly, az egyetem akkori kancellárja. A kancellári kabinet tagjaként kezdetben kancellári tanácsadó lettem, majd 2015-ben az SE informatikai igazgatójának neveztek ki. 

– Informatikai fejlesztési stratégiát dolgoztam ki, azt elkezdtük megvalósítani, valamint több impulzív, az akkori konzervatív egyetemi működési modellbe újdonságot hozó projektet folytattunk. Példaként: iratkezelő rendszert vezettünk be, digitális belső ügymenetet alakítottunk ki a munkaügyi területen: mára az álláshirdetésektől a munkaszerződés-kötésig teljesen digitalizált a folyamat a nyolcezer fős munkavállalói körrel rendelkező egyetemen. Egy másik digitalizációs projekt a gazdálkodási és a felsőoktatási folyamatokat célozta. Ennek keretében az egyetem meglévő SAP rendszerét kellett úgy kiegészíteni, hogy az valóban alkalmas legyen a működés által követelt folyamatok kezelésére. Az egyetemmel a kapcsolatom ma is aktív – amikor családi okok miatt visszaköltöztünk Szombathelyre, rá néhány hónapra már megkerestek és visszadolgoztam az egyetemre távmunkában projektvezetőként egy belső pályázatkezelő rendszer kialakításán és bevezetésén.

Az egészséginformatika más megközelítést kíván

Az egyetemi informatikai vezetői évek alatt kerültem közelebbi kapcsolatba az egészséginformatikával, ami az általam korábban megismert pénzügyi informatikai világhoz képest egy teljesen más megközelítést és felkészültséget igényelt. 2020 év végén találtunk egymásra a Markusovszky Kórház vezetésével. 2021 januárjától dolgozom az informatikai osztály vezetőjeként. 2021. november 1-jén Informatikai Igazgató kinevezést kaptam. 2022 szeptemberétől 2023 márciusáig emellett már részt vettem egy másik állami projektben: a Nemzeti Orvoslaboratóriumi Diagnosztikai Nonprofit Kft. informatikai vezetőjeként a nemzeti laborhálózat kialakításának szakmai koncepcióját dolgoztam ki. A cég által ellátott feladatokat később az Országos Kórházi Főigazgatóság vette át, és az egész ágazatot érintő projekteket az akkoriban kidolgozott koncepció segítségével oldja meg.

Markusovszky: elindult a fejlesztési koncepció

A szombathelyi kórházban eddigi tevékenységéről így beszél: 

– Az alkalmazásfejlesztés, -felügyelet és -üzemeltetés területei közül itt kidomborodik az alkalmazástámogatás: a medikai, a labor- és a képalkotó rendszerhez szükséges felhasználói támogatást nyújtanak a kollégáim. A rendszer-üzemeltetés (szerverek, kliens számítógépek) a másik nagy terület – erre informatikai infrastruktúra-fejlesztési projektet indítottunk. Pozicionáltam az informatikai szervezetet: az IT-vezetőnek ott kell lennie a döntéshozatalnál. Ebben partner volt a menedzsment is. Elindult a fejlesztési koncepció, jelentős mértékben az infrastruktúra-korszerűsítésre – kórházi hálózat, szerverpark és kliensoldali számítógépek – fókuszálva. Meg kellett újítani a rendszerfelügyeletet, hogy hatékonyan tudjuk felhasználni a rendelkezésünkre álló korlátozott eszközkészletet. Az infrastruktúra-fejlesztés eredményeként a kórház medikai rendszere (Hospital Information System), amelyben a betegek adatait tárolják, és ami kapcsolatot tart az EESZT-vel, teljesen új szerverparkra került. Megújítottuk a képalkotó és képarchiváló rendszer archívumát is. Saját működési folyamatainkat is új alapokra kellett helyezni. Kis szervezetünk van: az alkalmazástámogatással négy munkatársunk foglalkozik, mellettük 1300 számítógépet menedzsel öt további kollégánk, akik közül egyikük a vidéki telephelyekre jár ki.

Van egy kollégánk a sárvári kórházban, amelynek a műszaki támogatását 2021 decembere óta kórházunk látja el. Egy másik kollégám az adminisztrációban dolgozik, rajta kívül egy belső fejlesztő is a csapat tagja.

Az elismerés a csapatnak is szólt

S ha már a kollégák szóba kerülnek: Bíró Zoltán Semmelweis-napon elhangzott méltatásában szerepel az is, hogy „felelősségteljes munkáját magas színvonalon végzi, lelkiismeretes, precíz, nyitott az új feladatokra. Jó kapcsolatban van beosztottjaival és a szakterületen dolgozókkal egyaránt..” 

Erről így vélekedik: – Az elismerés jelentős részben a csapatnak szólt. Nekem munkatársaim vannak, nem beosztottjaim, és az számít, hogy milyen az ő teljesítményük. Örvendetes, hogy értő szemmel és füllel fogadják és szakszerűen kezelik a kórházból érkező megkereséseket, és a lehető leggyorsabban igyekeznek megoldani a problémákat. 

Egy átlagos napján Bíró Zoltán az infrastruktúra-üzemeltetőknél kezd. Egyezteti velük a napi feladatokat. Rendszeresen monitorozza a rendszerfelügyeleti eszközöket és az elektronikus hibajegykezelő rendszerüket – a felhasználóik ezen keresztül jelezhetik igényeiket, problémáikat. A fejlesztési stratégiát ütemezés szerint valósítja meg, amelyhez szükséges beszerzési eljárásokat előkészíti és lebonyolítja. A kórházi-egészségügyi informatikát illetően/stratégiai döntésekben kikérik a véleményét az OKFŐ-nél, akikkel kitűnő kapcsolatot alakított ki.
 

Itt is megjelent a mesterséges intelligencia

Szívesen vesz részt a tágabb értelemben vett egészségügyi informatikai tevékenységben is, ami az újdonságok megismerését, bevezetését jelenti. Ezen a területen is megjelent már a mesterséges intelligencia – a kórházban az onkológiai területen fogják tudni ténylegesen használni. – Az ilyenekre felcsillan a szemem, éppen a társadalmi hasznosságuk miatt, ez a helyi világszínvonal. Ottjártunkkor éppen megbeszélésre tart: az egyeztetésen az lesz a téma, hogyan lehet költséghatékonyan kipróbálni egy kontúrozó szoftvert, ami pontosabb tervezést tesz lehetővé a sugárterápiát megelőzően. 

Nem szabad teljesen felköltözni a felhőbe 

Végül szóba kerülnek a néhány hete történtek is, amikor világszintű informatikai probléma okozott globális leállásokat repülőtereken, bankokban, vasúttársaságoknál. A fennakadás vasi vállalatokat is érintett. – A leállás nem érintette a magyar egészségügyet. Tanulság, hogy nem szabad teljesen felköltözni a felhőbe – leszámítva az EESZT-t –, kell a lokális infrastruktúra. Ilyenkor természetesen mindenkinek eszébe jut, mennyire vagyunk felkészülve egy hasonló biztonsági incidensre. Informatikai biztonsági felelősként is támogatom, hogy hacsak lehet, aktívan vegyünk részt az ilyen típusú felkészítésekben. Tavaly önkéntesen részt vettünk egy stressz tesztben is, ami azt vizsgálta, hogyan reagálna a kórház, ha adódna egy ágazati szintű biztonsági incidens az egészségügyi intézményeknél. Ezekből a tesztekből sokat lehet tanulni és kell hasznosítani. A saját felhasználóinkat is igyekszünk informatikai tudatosságra nevelni: az intraneten rendszeresen teszünk közzé biztonsági felhívásokat. Az egészségügyről valóban elmondható, hogy az ott keletkezett és tárolt adatok biztonságos kezelése alapkövetelmény.