2024.09.14. 11:31
"Nehogy bent maradjatok, gyertek ki!" - Celli tűzoltók a csöngei tűzről
Komoly erdőtűz tombolt a múlt hétvégén Vas vármegyében. A celldömölki tűzoltók megrázó részletességgel beszéltek a kenyeri, csöngei tűznél szerzett tapasztalataikról. "Nehogy bent maradjatok, gyertek ki!" - kapták az utasítást a celli önkéntes tűzoltók.
Fotó: Cseh Gábor
Mint azt korábban megírtuk, Celldömölkön a szerdai képviselő-testületi ülés után Vámos Zoltán, a Vas Vármegyei Területi Védelmi Bizottság elnöke, valamint a mentésben résztvevő celldömölki önkormányzati- és önkéntes tűzoltók képviselői összegezték a múlt hétvégi kenyeri, csöngei tűznél szerzett tapasztataikat. Akkor a főispán köszönetet mondott a Magyar Honvédségnek, illetve valamennyi hivatásos és civil segítőnek, akik megfeszített munkával dolgoztak a lángok megfékezésén.
Fotó: Szendi Péter
Most láttak először koronatüzet
Kocsis Péter, a Celldömölki Önkormányzati Tűzoltóság parancsnoka számolt be a bő négy napos védekezés tapasztalatairól. Kiemelte, mióta Magyarországon a tüzeket és a káreseményeket nyilvántartják, ekkora méretű és kiterjedésű erdőtűz még nem történt. A statisztikákat kerülve, az esemény emberi oldalát megragadva mesélte el, mi is történt azokban a napokban. Elmondta, a készenléti állománnyal éppen ebédhez készülődtek azon a csütörtök délelőttön a laktanyában, amikor megérkezett a riasztás a Csönge határában kigyulladt tűzről. A csapat elsőként, 11 perc alatt érkezett ki a helyszínre. Felidézte, hogy kiérkezésükkor már a fenyvesben, a fák törzsén kúsztak fel a lángok, a tűz egyre terjedt a közelben található üzem felé, miközben már a fák lombjai is égni kezdtek.
Nem találkoztunk még ilyennel. Többen közülünk harminc-negyven éve dolgoznak tűzoltóként, de még az életükben nem láttak „koronatüzet”. Hallottunk egy nagyon furcsa, sziszegő-szívó hangot, mintha egy hatalmas porszívó lett volna felettünk. A tűz „erőt gyűjtött”, szívta a levegőt, majd amikor kellő mennyiségű oxigén állt a rendelkezésére, óriásit robbant a fejünk fölött. Ennek eredményeképpen a tűz már a hátunk mögött is égett, bekerített minket. Nem tudtuk, hogy melyik irányba oltsunk, már csak kevés vizünk volt, a szerparancsnok döntött: ki kellett jönnünk
– idézte fel.
Kiemelte, lenyűgözte őket a Magyar Honvédség modern technológiája. Mint mondta, ahol a helikopter dobást végzett, oda kézi erővel már nem kellett visszamenni.
Kipusztult a flóra és a fauna a csöngei tűznél
Kocsis Péter beszámolója szerint a helyszínen a legnagyobb szükségük a gyógyszerre volt: fájdalomcsillapítóra, görcsoldóra és szemcseppre. Sokan hányingerrel küszködtek. Nagyobb sérüléseket senki nem szenvedett, oxigénre nem volt szükségük. A mentők esetkocsikkal vonultak a helyszínre, ha esetleg ellátásra szorultak volna a tűzoltók.
A tűzoltókat elkeserítette, ahogy látták, hogy pusztul a vadállomány.
Más tűzeseteknél a kollégák, amikor leülnek az erdő szélén, találkoznak az élővilággal: hangyák másznak rajtuk, repkednek a bogarak. Itt egy szúnyog nem volt, egy hangya nem mászott ránk. Kipusztult a flóra és a fauna. Nehéz volt látni a vermekben bent égett rókacsaládokat, a hím dámszarvasok nem hagyták ott a teheneket, együtt pusztultak el. Csak a csontjaikat találtuk meg, az agancsok a kezeink között porladtak el. - Mindezek drámai hatással voltak a tűzoltókra, lelkileg nagyon nehéz feldolgozni az ott látottakat
– mondta.
Fotó: Cseh Gábor
Félelmetes látni, amikor a füst visszafelé kezd szállni, majd robban a tűz
Tőle Hadászi Zsolt, a Kráter Önkéntes Tűzoltó Egyesület elnöke vette át a szót, aki elmondta: az önkormányzati tűzoltókkal szinte egy időben értesültek a tűzről, ám mivel ők önkéntesek, főállásban dolgoznak, telefonon kellett megszerveznie a vonuló létszámot. A korábbi erdőtüzeknél szerzett tapasztalataira hagyatkozva azonnal magához vett több tíz liter hideg vizet, majd összeszedte az állományt és vonultak is a helyszínre. Ott a katasztrófavédelem irányította őket, a csöngei sertéstelep közelében a beledi önkéntes tűzoltókkal készültek a tűz közeledtére. - Félelmetes és megdöbbentő, amikor a füst visszafelé kezd szállni, süvít, majd robban és megindulnak a lángok – utalt vissza Kocsis Péter szavaira, majd felidézte, ekkor visszaszerelésre már nem volt idő, azonnal vissza kellett fordulniuk. Több vadkerítést át kellett vágniuk, hogy a tűz elől el tudjanak menekülni.
A veszélyzónából kiérve a sertéstelep védelméhez csatlakoztak, megnyugvással töltötte el őket, hogy ott Kocsis Péter volt a parancsnok, mint mondta, jó volt egy ismerős arcot látni. Könnyek között idézte fel, amikor rádión szólt hozzájuk a legveszélyesebb helyzetben:
Nehogy bent maradjatok, gyertek ki!
A visszaemlékezéseket követően a közösség hálája jeléül átadták a celldömölki önkormányzat ajándékát mindkét tűzoltó testületnek.
Nézze meg a Kenyerinél készített videókat.
