Időutazás az ölbei Haydon: száraz tónak nedves partján… – de vajon hol?

A korai időpontot a hőség miatt választottam. Szerettem volna néhány helyszínt azonosítani, fotókat készíteni a Száraz-tóról, a Pap taváról és a Bogártáról. Mielőtt azt gondolná valaki, hogy valahová a világ végére mentem, a hely itt van, Sárvárhoz és Szombathelyhez közel. A Haydnak nevezett terület nagyobbik része Ölbőhöz tartozik, a kisebbik Rábapatyhoz és Rábasömjénhez. Benczik Gyula barátommal korábban már jártam ott, ő hívta fel a figyelmemet az egyik 1334-es oklevélben szereplő Hayd földrajzi névre. Sokat segítettek a történeti és földrajzi tájékozódásban Pupp Csilla Ölbőről írt tanulmányai is. 

Fenyér – vagyis füves puszta 

No de mi az a Hayd, és miért fontos? A Hayd – Heide német szó, a legpontosabb magyar fordítása valószínűleg a fenyér. Ezt viszont nem mindenki érti, de közel áll hozzá a füves puszta kifejezés is. A fenyér nálunk a legtöbb esetben földrajzi tulajdonnév, de van, ahol köznévként használják – fenyéres terület. A németek erre azt mondják: Heidelandschaft. Fenyéresekkel a Nyugat-Dunántúlon is találkozunk, például a Fertőzugban, a Mosoni-síkon vagy Vas megyében Duka és Keléd határában. 

A tájnak is van története 

A tájnak is van története. A szakirodalomban több helyen azt olvashatjuk, hogy a fenyéreseké a jégkorszak végével kezdődött. Most annál a fejezetnél tartunk, amikor az ember kultúrtájjá alakítja át őket. Ez az időszak is több száz évet jelent. Térjünk vissza az ölbői határba! A régi Hayd ma már szántó, itt-ott egy-egy kisebb erdőfolttal. Tavakat sehol nem látunk, de ha jobban figyelünk, mégis mintha látszana valami. Egy idő után rájövünk, ott vagyunk, amit kerestünk. A Száraz-tó nagyon pontos kifejezés. Nincs vize, így szeptemberben a sekély mélyedés sem igazán érzékelhető. 

Ahol a béka állítólag kuruttyol 

A részletes topográfiai térképek a szintvonalakkal és az eséstüskékkel ezeket is mutatják, és körvonalaikat felfedezhetjük a műholdfelvételeken is. És hát aligha akad ember, aki ne dúdolná itt el magában a „száraz tónak nedves partján döglött béka kuruttyol” kezdetű dalocskát. A Bogártát Bogár-tónak is mondják, Ölbő és Rábapaty határán van, víz most itt sincs. Lefolyástalan terület, a mélyedés valószínűleg a szél munkájának eredményeként alakult ki több ezer év alatt. A száraz meder a napraforgótáblában több helyen is jól látható. Honnan a név? Talán onnan, hogy a szikkadó tavacskák fölött nagyon sok a bogár, a víz szinte bogárzik. Természetesen lehetnek más megoldások is. Az ölbei Hayd ma már nem füves puszta, hanem kultúrtáj. Ennek ellenére még maradtak olyan nyomok, amelyek a laikusok számára is láthatók. Szakemberek, botanikusok, geológusok valószínűleg jóval több ilyent találnának.

Kisebb lett, de most is azonosítható 

Időutazáson vagyunk, s eddig jobbára a táj történetéről volt szó. Azt bizonyítottnak látom, hogy az 1334-es oklevélben Hayd valóban fenyért jelöl. A terület, amelyet így neveztek, az idők folyamán összeszűkült, kisebb lett, de azért most is azonosítható. Lehet, hogy az eredeti növényzet néhány helyen még megmaradt, de a nagyobbik felét már a XVII. században is szántóként használták. Egyvalamit még nem árultam el, a Hayd név már a múlté, már régóta nem használják, nem ismerik. Az 1600-as évek végén még szerepel az összeírásokban, de a XIX. században már a részletes térképeken sem találkozunk vele. 

A szófejtéssel vigyázni kell 

A szófejtéssel vigyázni kell. Ha az utazáshoz kötjük a dolgot, akkor megeshet, nem tudjuk, éppen hol járunk. Még nem tévedtünk el, de elbizonytalanodtunk. A földrajzi nevek nagyon sokszor igen régiek. Nem kötődnek konkrét államokhoz, uralkodóházakhoz, csak a helyhez, amelyet jelölnek. Csak hipotézis lehet az is, hogy ezt a területet az itt élt germán nyelvű népesség nevezte el így. Ezt vették át a szomszédaik és a később érkezettek is. Még példát is találunk rá, hogy így történhetett. Többen német eredetűnek gondolják a közeli Vát nevét, amely ezek szerint a „Wald”-ból származhatott.