“Ez érzelmi, nem pénzkérdés” - búcsúzik a horgászszövetség a gersekaráti Sárvíz-tótól

Szeptember közepén bombaként robbant a hír: minden korábbi ígéret ellenére a gersekaráti önkormányzat elutasítja a szövetség ajánlatát és a haszonbérleti jogviszony lejártát - 2025. január 31. - követően. „saját kezébe” veszi a Sárvíz-tó halgazdálkodási hasznosítását. A gyakorlatban ez azt is jelenti, 

a jövő évtől az egységes és megfizethető megyei horgászjegyrendszer részeként már nem lesz látogatható a Sárvíz-tó, és a horgászoknak külön területi jegyet kell váltani a vízterületre.

A felek sok óra egyeztetésen vannak túl, az ügyben több közlemény látott napvilágot, miközben horgászok által kezdeményezett petíciót már több mint hétszázan aláírták. Ahogy haladt előre az ügy, úgy vált egyre világosabbá: az önkormányzat ragaszkodik eredeti elképzeléséhez, és ezért több tízmillió forintos kártérítést is kész fizetni.

Tiszta vizet a pohárba

A szövetség – mintegy pontot téve az ügy végére – fórumot hirdetett csütörtökre. A kezdési időpont előtt három órával levélben közölte a gersekaráti önkormányzat: nem vesz rajta részt. Azt írták: 

A levélben megjegyzik továbbá: a megállapított összeg jelentős, de csak így tudják garantálni, 2025. február 1-je után is biztosított legyen a horgászat. A megállapodás aláírása után megkezdik a munkálatokat.

– Azért jöttünk, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba – szögezte le a fórum első perceiben Seregi Miklós, a Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetségének elnöke. Hozzátette: az önkormányzatnak minden joga megvan erre, de továbbra is kérdés: miért nem maradhatnak? 

Puskás Norbert ügyvezető elnök bemutatta a civil szervezet működését, beszélt a Sárvíz-tó múltjáról, jelenéről és az ide tervezett jövőbeli fejlesztési elképzelésekről. Különböző pályázati lehetőségekkel, nagy összefogásnak köszönhetően többek között 58 stéget, vizesblokkot, parkolót, játszóteret alakítottak ki a gersekaráti tó környékén, utat építettek, fát ültettek és rendszeresen karbantartották a zöldterületet. Elhangzott: csak a fűnyírás több millió forintra rúg egy évben ekkora területen. 

Sokba kerül a döntés az önkormányzatnak

Puskás Norbert kifejtette: szakértők bevonásával állapították meg a kártérítési igényt. 

Ez érzelmi, nem pénzkérdés. Kötődünk a tóhoz, nem kérdés – szögezte le Puskás Norbert, majd bejelentette: a kültéri bútorzatot, játékelemeket nem viszik el, használják továbbra is azok, akiknek épült. A Vas Vizeket a partnereikkel közösen a közösségnek építjük és reméljük egyszer visszatérhetünk és folytathatjuk a megkezdett munkát. Beszélt arról is, méltón szeretnének távozni, és “nem rossz emberek”. Ezt bizonyítván a hagyományos évvégi jótékonyságra szánt pénzügyi keretükből klímát vásárolnak a gersekaráti óvodának – mintegy búcsúajándékként. A nézők soraiból hatalmas taps érkezett.

A szövetség megy, a kerítés jön

Puskás Norbert mintegy egyórás, fotókkal, kimutatásokkal tűzdelt előadása után többen szót kértek. 

Meg kell engedni az önkormányzatnak, öt éven belül eldől, az önkormányzat jól tud-e gazdálkodni. Ha nem, majd a szövetég visszaveszi – mondta a korábbi polgármester Tüű Dávid. Egy lakó arról beszélt: itt komoly pénzekről van szó. Ha bukik a falu, ki fog ezért felelni? - Nem volt tájékoztatva a lakosság, szerinte meg kellett volna kérdezni az emberek véleményét. – Kinek a fejében született meg ez az ötlet? Miért változtatta meg a polgármester a véleményét? És miért nem vállalja a felelősséget a döntésért? – tette fel a kérdéseket egy másik gersekaráti lakos.

A nézők soraiban – nem hivatalosan – ott ült Hári Antal önkormányzati képviselő is, aki Seregi Miklós szövetségi elnök megszólíttatására elmondta: üzleti- és pénzügyi terv, illetve kockázatelemzés elkészítésére kérte a képviselő-testületet, aminek a készítése folyamatban van, bár a testület már döntött a szövetség távozásáról és kártérítésről. Továbbá jelezte: név szerinti szavazást kezdeményez az ügyben a testületi ülésen, szerinte továbbra is maradnia kellene a szövetségnek. „A legkisebb kockázat a szövetségnél van. Szinte kockázatmentes."