Kubai artisták orosz rúddal és papagájrevü: újra Tudomány a porondon a Magyar Nemzeti Cirkusszal

Vas és Zala vármegye általános és középiskoláiból is érkeztek gyerekek – több mint hatszázan izgulták, tapsolták végig a műsort és hallgatták a magyarázatokat a sátorban. Ifj. Richter József igazgató bevezetője után megtudhattuk, miért pörgethető a kínai szőnyeg, és hogyan tanul Ludmila, a lábzsonglőr, aki nagy koncentrációt igénylő számmal készült: hengerekkel és tüzes szerkezettel is zsonglőrködött. 

Genetikai alkalmasságra is szükség van a produkció reflexszerű bemutatásához – mindez hosszú tanulási folyamat eredménye, hangzott el. Az automatizált mozgásokat az izommemória fogalmával kötötte össze Kovacsics Bernadett. A reflexek a fizika szemszögéből is szóba kerültek, csakúgy, mint a centrifugális erő és az utóképhatás. A rendhagyó órán, amely egyúttal a Selye diáklabor-hálózat kihelyezett foglalkozása volt, arra is választ kaptak a diákok, hogyan taníthatók Alessio Fochesato papagájai. A különböző magatartásformák öröklött vagy tanult módon alakulnak ki – a papagájoknál a belátásos és az asszociációs tanulásra is láttunk példát, fizikai szempontból a repülési technikák és a gravitáció jöttek elő.

Arra is fény derült, hogy milyen kémiai szerkezete van a kubai artisták orosz rúdjának, és milyen kémiai tulajdonságának köszönhető, hogy a terhelés megszűnése után 100 százalékban visszanyeri az eredeti szerkezetét. Szó volt arról is, hogy miként hat a szédülés, a stressz és a tériszony az orosz rúd produkcióban részt vevő artistákra. Valamint hogy milyen fontos szerepe van és hogyan működik az egyensúly-érzékelés szerve. Az állatok világnapjához közeledvén Ipacs Bence atya ifj. Richter Józseffel beszélgetett arról, hogy milyen állatok szerepelnek és milyenek nem az utazó cirkusz előadásain. Majd mások mellett Eliza érkezett, és vele a frappáns tanári magyarázat a hajlékonyságot biztosító anatómiai háttérről.