Masát doktor bácsi már nem gyógyít

SZOMBATHELY A minap a kórház udvarán szembejött velem egy család. Szemmel láthatóan nem a felső tízezerhez tartozók voltak. A sokszoknyás anya, aki 10-12 éves gyermeket tolt maga előtt egy agyonhajtott gyermekkocsiban, hátraszólt a kísérő fiatalasszonynak és a nagymamának: „Mi lesz velünk, ha tényleg nyugdíjba megy a Masát?”. Igen, Masát Péter dr., aki 1974 ősze óta, 43 éve szolgálja a betegellátást, nyugállományba vonul.

Prof. dr. Horváth Boldizsár

Felkerestem kollégámat-barátomat, hogy tényleg igaz-e az udvaron hallott hír. Ő derűsen, de fáradt mosollyal válaszolta: igaz. „Nézd, nem szégyen, elfáradtam, érzem, át kell adnom a helyemet. Van utódom, kezdek fáradni, amit lehet, most csak én, de előbb-utóbb a betegeim is megéreznek.”

Dr. Masát Péter 1974-ben a Szegedi Orvostudományi Egyetemen szerzett orvosdoktori diplomát, és első, egyben utolsó munkahelye a Markusovszky kórház. Mindig érdekelte a vérrel való gyógyítás. Kezdetben István Lajos professzor irányítása mellett dolgozott, majd a kórház gyermekosztályára kérte magát, ahol a daganatos kisbetegek gyógyítását vállalta. Jó mesterei voltak: nemcsak István professzortól, de későbbi főnökeitől, Cholnoky Péter, majd Oroszlán György professzoroktól is sokat tanulhatott. Csecsemő- és gyermekgyógyászatból, majd klinikai onkológiából szerzett szakképesítést. A kórház gyermekonkológiai részlegének megteremtője és vezetője. Számos tudományos társaságnak tagja, köztük a Nemzetközi Gyermekonkológiai Társaságnak is. 2007-ben a Vas Megyei Prima Díj közönségdíját kapta, 2009-ben Az év vasi embere lett, tavaly Szombathely egészségügyéért kitüntetésben részesült. Tudományos munkásságát szakmai publikációi és több gyermek-onkológiai tárgyú szakkönyvben írt fejezet tükrözi. Csapatával egész Nyugat-Dunántúl területéről érkező, súlyos megbetegedésben szenvedő gyermekek gyógyításáért küzdött.

Masát doktor bácsi mostantól nem gyógyít. Hosszú pályája során nem lett gazdag ember, de lélekben folyamatosan gazdagodott. Ez a gazdagság adott erőt a halállal szembeni, mindennapos csatában. Számos gyógyult kisbeteg és családja, apák és anyák, akik már a gyógyultak második-harmadik generációját képviselik, sokáig emlegetik orvosi sikereit.

Kívánjuk, hogy családja, sikeres gyermekei és unokái körében sokáig élvezze a megérdemelt pihenést. Számunkra sajnálatosan hiányzó munkatárs, betegei számára ennél több: egy önzetlen, mindig rendelkezésre álló doktor bácsi hiányát jelenti. Köszönet érte, férfimunka volt!