Napra pontosan 20 éve volt az utolsó munkanap kőszegi posztógyárban

A felszámolás alatt lévő kőszegi gyárban egy szerdai nap volt az utolsó munkanap, a termelés leállt, s az összes dolgozó kezébe kapta a felmondását. A dolgozók nagy része már szabadságon volt, de 2000. május 10-e után már csak 6-8 ember tartózkodhatott az üzem területén. Az áprilisi fizetést és a végkielégítés negyed részét kapták meg a dolgozók, a végkielégítés fennmaradó részét a következő fizetésnapon fizették ki. A gyár felszámolója fél tucat emberrel szándékozott munkaszerződést kötni, ami a sikeres értékesítésig szólt.

A felszámolás első fordulója sikertelen volt: bár többen elvitték a tendercsomagot, érvényes pályázat nem érkezett be a felszámolóhoz. A héthektárnyi ingatlanért nettó 270 millió forintot szeretett volna kapni, a textilgépek értékesítéséből pedig 60 millió forintra számított. A gyárat így csakhamar újból meghirdették.

A Lakástextil Vállalat felszámolásakor a Kőszegi Posztógyárat hazai befektetők vásárolták meg, de működése nem volt nyereséges, az elsősorban hazai piacra gyártó cég nem bírta a versenyt a szűkülő piacon azokkal a lakástextíliát előállító cégekkel, amelyek kiváló minőségű anyagot használtak fel. A társaság mintegy 300 millió forint tartozást halmozott fel, mire megkezdődött ellene a felszámolás.

A gyár épületegyüttesét 1901-ben fél év alatt építették fel, és az Első Magyar Hímzőgyár nevet viselte. Bécsi építészt kért fel a munkálatokra a két tulajdonos: ­Souhup és Korb. Az impozáns üzemcsarnok nagy fesztávval rendelkezett, éppen ezért vas főtartókkal hidalták azt át. A míves öntöttvas oszlopok is különlegessé tették az üzemet. Itt kapott később helyet Kőszeg legjelentősebb üzeme, a posztógyár. A város egyetlen ipari műemlékének a sorsa 12 évvel ezelőtt pecsételődött meg: egyetlen éjszaka alatt ledózerolták az ideiglenes műemléki védettség alatt álló épületeket.