Kinyújtani a kezünket a határon túli magyarság és egymás felé is – Kőszegen az Országzászlónál emlékeztek - fotók

A szónok a trianoni békediktátum aláírásának évfordulójára emlékező napon felidézte 1920. június 4-ét, amikor 16 óra 32 perckor a Versailles-i Nagy Trianon kastélyban aláírták azt a békediktátumot, amelyik darabokra szakította Magyarországot – „az országot, amely ősi történelme folytán és hatalmas kulturális értékei mentén jogosan és erősen állt Európa szívében”. A hatalmas csapás következtében közel 20 millióról 8 milliós kis országgá zsugorodtunk, amelynek 93 ezer négyzetkilométer a területe. Az elszakított magyar területek kollektív megbüntetése pedig több mint egy évszázada nyomasztóan hat, mondta. 

Tatár József kiemelte: az elcsatolt területeken túl Kőszeg volt az a város, amely a leginkább megszenvedte, ami történt, hiszen területének 75 százalékát elveszítette. A Kőszegi járás 71 községéből 54-et elcsatoltak, a maradék 17 pedig Szombathely felé gravitált gazdaságilag. 

– 1925-ben arról írtak az újságok, hogy temetjük Kőszeget, de Kőszeget nem kellett temetni, mert olyan polgárok éltek itt, akik tudták, hogy válság idején össze kell fogni. Kőszeg azután iskolavárossá vált, turistaközpontot alakítottak ki, és ami 1945-től történt a várossal, az megint a túlélésről szólt. Most megújul minden, a város szépül és sokra hivatott. Erősíteni kell egymást. A nemzeti összefogás azt jelenti: nemcsak a határon túli magyarság felé kötelező kinyújtani a kezünket, hanem egymás felé is, helyi szinten – hangoztatta. 

A jelen lévő fiataloknak azt üzente: az a fontos, hogy legyen bennük egészséges lokálpatriotizmus és tűző hazaszeretet. Végszóként azt fogalmazta meg: a múltat nem lehet tőlünk elvenni, de csak akkor a miénk, ha ismerjük. 

A műsorban közreműködtek a Hajnalcsillag Néptáncegyüttes tagjai. A koszorúzás után a megemlékezők közösen elénekelték a Szózatot és a Székely himnuszt.