Legyőzték a halált, mert bármikor készek voltak elviselni azt

Az 1848-49-es szabadságharcban résztvevő 13 honvéd tisztet 175 évvel ezelőtt, 1849. október 6-án Aradon, gróf Batthyány Lajost, Magyarország első felelős miniszterelnökét Pesten végezték ki. Vértanúságuk előtt Sárváron október 3-án, a Nádasdy-vár aulájában tisztelegtek. A megemlékezésen Takács Zoltán Bálint, a Nádasdy Kulturális Központ igazgatója mondott beszédet, aki az aradi vértanúk és gróf Batthyány Lajos miniszterelnök kivégzésének napjának történéseit idézte fel.

- Október 6. nemzeti gyásznap. A virágba boruló forradalmi tavaszt követte a szabadságért folytatott küzdelem hideg tele és forró nyara, hogy egy vérrel áztatott őszbe forduljon a polgári forradalom. A nemzeti gyásznapon emlékezzünk hőseinkre. Ne csak azokra, akiket néven nevezünk, hanem a névtelenekre is. A bebörtönzöttekre, a besorozottakra, a hazájukat elvesztőkre. És emlékezzünk hősi halottjainkra, akik életüket adták egy olyan jövőért, melyet ők sohasem láthattak, de amiért gyermekeik és unokáik javáért lemondtak arról, ami a legszentebb dolog ezen a világon, az életükről – szólt beszédében. Szavait követően a Sárvári Nádasdy Tamás Általános Iskola diákjai adtak műsort. Az ünnepség zárásaként elhelyezték az emlékezés koszorúit gróf Batthyány Lajos szobránál.

A szombathelyi önkormányzat október 4-én a Premontrei Rendi Szent Norbert Gimnáziumban, az aradi emlékfal előtt tartott városi megemlékezést az aradi vértanúk mártírhalálának évfordulója alkalmából. Az ünnepi beszédet Szuhai Viktor tanácsnok mondta. - Az aradi vértanúk halála a magyar történelem egyik legsúlyosabb és legmegrázóbb pillanata. De egyúttal annak is a szimbóluma, hogy a hősiesség és a bátorság soha nem vész el és nem múlik el az idők homályában – szólt beszédében, miután a megyei és városi hivatalok, felsőoktatási intézmények, pártok és szervezetek képviselői megkoszorúzták az aradi vértanúk emlékfalát. Ezt követően gróf Batthyány Lajos emléktáblájánál helyezték el az emlékezés gyertyáit.