Egyre nagyobb a baj, tovább terjed a madárinfluenza

A Békés vármegyei Füzesgyarmaton mutatta ki a madárinfluenza vírusának H5N1 altípusát a Nébih laboratóriuma. A mintegy 25 000 példányt számláló pecsenyekacsa telepen a takarmány- és a vízfogyasztás csökkenése, az idegrendszeri tünetek és a megemelkedett elhullás ébresztett gyanút az állattartókban. Az érintett állomány felszámolása folyamatban van. A teleppel járványügyi kapcsolatban álló további két gazdaság pecsenyekacsa állományát szintén leölik. A hatóság a gazdaság körül kijelölte a 3 kilométer sugarú védőkörzetet és a 10 kilométer sugarú felügyeleti (megfigyelési) körzetet – közölte szerda délután a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal.

Kedden lapunk is írt írról, hogy a Nébih laboratóriuma Hajdú-Bihar és Fejér vármegyében elhullott nyári ludakból kimutatta a magas patogenitású madárinfluenza vírus altípusát. 

Mennyire válik súlyossá a helyzet?

A hatóság arra hívta fel a figyelmet közleményében, a magas patogenitású madárinfluenza vírusa bármikor újra megjelenhet. Az ágazat, a fogyasztók és a hatóság közös érdeke, hogy ne terjedjen tovább a betegség. 

Az állattartói fegyelmezettség nagy mértékben befolyásolja, hogy milyen súlyossá válik a madárinfluenza-járvány.

 Éppen ezért a Nébih továbbra is arra kéri az állattartókat, hogy következetesen és szigorúan tartsák be a járványvédelmi előírásokat. 

Madárinfluenza: mire számíthatunk Vas vármegyében?

Tavaly október végén fokozott madárinfluenza-veszély miatt a kereskedelmi célból tartott baromfik kötelező zártan tartását rendelte el a magas kockázatú területeken Pásztor Szabolcs országos főállatorvos. Akkor Erőss Ádám, a meggyeskovácsi székhelyű Rábamenti Agrár Kft. cégvezetője lapunknak nyilatkozott a vasi helyzetről.

Kifejtette, a madárinfluenza házi- és vadon élő madarak betegsége, évek óta az Alföld tekinthető a vírus gócpontjának. Megjelenését időjárási és tartási körülmények is befolyásolhatják. A madárinfluenza melegágyának tekinthetők a víziszárnyasok, hiszen esetükben a vadmadarakkal történő közvetlen vagy közvetett érintkezés kockázata nagy. Kelet-Magyarországon olyan közel vannak egymáshoz az állattartó telepek, hogy nem csak szállítás során, de akár légi úton is átterjedhet a vírus egyik helyről a másikra. Elég, ha egy fertőzött állat tolla, pihéje elszáll, már meg is van a baj; továbbá gondozón vagy a szellőztető rendszeren keresztül is könnyen bejut az épületbe a fertőzés.  

– Ezért nagyon fontos a megfelelő járványügyi intézkedések betartása és a telepen belüli járványügyi védekezési terv felállítása és követése – hangsúlyozta akkor a szakember, aki szerint Nyugat- Magyarországon, benne Vas vármegyében is, a hatóság által jól be van tartatva, és jól be is vannak tartva az előírások. Ilyen például a kerékmosó aknák és a fertőtlenítő keret használata, hogy a telepen a ki-bejárás tiltott, oda csak a saját dolgozók – átöltözve – mehetnek be. Ezekkel az apróságokkal már sokat tehetnek az állattartók azért, hogy megvédjék az állományt. Ugyanakkor meg kell jegyezni azt is: az ország ezen felén messze nincs akkora hagyománya a víziszárnyas tartásnak és a telepek is jóval távolabb helyezkednek el egymástól.