Fémművesek a platón - Jelentős bronzkori központ volt a Ság hegy: a gyomrából nem csak bazalt került elő

Varga Péter Cserga sorozatában tematikus sétákat tehet a látogató a Savaria Múzeum állandó kiállításában. Ezúttal körülbelül 3000 évet utazunk vissza az időben, a bronzkorban landolunk. 

A környékbeli bronzkori központokat föltérképező májusi előadáson és tárlatnézésen vetődött föl, hogy az ebből a szempontból kevéssé ismert, például Velemhez és a Szent Vidhez képest kevesebbet emlegetett Ság hegy megérne egy önálló alkalmat. Cserga megígérte – és megtartotta a szavát. Most abból indul ki, hogy „ami különleges, az mindig foglalkoztatja az embereket, és a tájból kiemelkedő vulkanikus Ság hegy – a bányászat előtt ráadásul széles, lapos platóval, ahol minden bizonnyal fémmegmunkáló műhelyek is működtek – már több ezer éve is olyan „földrajzi alakulat” volt, amely megteremtette a maga kontextusát: kultúrát, gazdaságot, kereskedelmet, művészetet. A kor csúcstechnológiája a különféle rézötvözetek előállítása, méghozzá öntéssel. Annak alátámasztására, hogy a mesteremberek, például a fémművesek mekkora becsben álltak akkoriban, az ókori mitológiát, a görög Héphaisztoszt (a római mitológiába Vulcanus néven költözött át) idézi. Hogy a Ság hegy európai viszonylatban is fontos bronzkori lelőhely, Ilon Gábor régész mondta ki évekkel ezelőtt – Varga Péter őt idézi. A hegy bronzkori múltjának tárgyi emlékei elsősorban az 1909-ben alapított (az államosítás után 1957-ig működő) bazaltbánya tulajdonosa és működtetője, Lázár Jenő régészeti szenvedélyének köszönhetők. A bányászat során előkerült leleteket fölvonultató Lázár-gyűjteményt – amely mintegy 4000 darabot számlál – 1949 óta a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi. A Ság hegyen előkerült bronzkori (a Kr. e. 1200-tól 800-ig tartó időszakból való) kincsek arra utalnak, hogy jelentős település élt és virágzott itt akkoriban. Szakavatott fémművesek éltek itt, akiket minden bizonnyal távolabbról is felkerestek a megrendelők. Varga Péter pedig azt mondja, egészen borzongató élmény volt a Nemzeti Múzeumban megtapasztalni, hogy egy korabeli ruhatű beleillik az öntőformába – jelezve a kapcsolatok kiterjedtségét. Megemlíti sok más mellett azt is, hogy a Magyarországon föllelt egyetlen vaskori sisakot – amelyet a Ság heggyel szintén összefüggésben lévő Csöngén találtak – a Magyar Nemzeti Múzeumban éppen most restaurálják. 
A Ság hegyi virágzó bronzkort bizonyító – a régészeknek ma is munkát adó – Lázár-gyűjtemény néhány darabja egy ideig (még a múlt században) látható volt a Sághegyi Múzeumban. A Nemzeti Múzeum állandó kiállításán is van néhány darab belőle. 

https://www.vaol.hu/kultura/2015/05/a-sag-hegy-europai-jelentosegu-bronzkori-lelohely