2006.11.03. 03:29
Kedvezmények, korláttal
Megyei körkép (VN) -Az APEH Vas Megyei Igazgatóságához a 2005. évről 114 ezer 465 személyi jövedelemadó bevallást nyújtottak be a vasi adózók. Ez a szám 2 ezer 771-gyel marad el az előző évitől. Önmagában is jelentős a csökkenés, de különösen a belső összetételben volt jelentős változás.
Az adóhatósághoz beérkezett önbevallások száma a 2004. évihez viszonyítva 2 ezer 162-vel több, összesen 68 ezer 296 darab volt. Ugyanakkor a munkáltatójukon keresztül elszámoló 45 ezer 880 alkalmazott létszáma jelentősen, 4 ezer 777 fővel esett vissza. Az adóhatósági adómegállapítást választók száma is csökkent 156-tal, mindössze 189 főt érintett ez a jövedelemadó-elszámolási forma.
A bevallások csaknem kétharmadát töltötték ki az ön-adózók az interneten található bevalláskitöltő programmal.
A magánszemélyek 68,3 százalékának keletkezett adófizetési kötelezettsége, 29,8 százalékának a kedvezmények levonása miatt nem volt adója, 1,9 százaléka pedig nem mutatott ki jövedelmet bevallásában.
A 2005-ös évet érintő változások a legtöbb adózót érintették. A progresszív adótábla kétkulcsossá vált. Az adó mértéke évi 1,5 millió forintig 18 százalék, az e fölötti jövedelemrészre pedig 38 százalék lett. A külön adózó (forrásadós) jövedelmek esetében az általános adómérték 20 százalékról 25 százalékra nőtt. Az adójóvá-írás a kiegészítő adójóváírással együtt továbbra is biztosította a minimálbér (havi 57 ezer forint/fő) adómentességét. A kiegészítő jóváírás havi 1260 forint. A családi kedvezmény is jövedelmi korlát alá került, így 8 millió forint összevont jövedelem felett csökkenő mértékben volt érvényesíthető.
Vas megyében a magánszemélyek 2005-ben 158 milliárd 768 millió forint összes - összevont és elkülönülten adózó - jövedelmet értek el, az előző évinél 11 milliárd 926 millió forinttal, 8,1 százalékkal többet. Az összes jövedelemből 143 milliárd 210 millió forint, több mint 90 százalék adózott progresszív módon, a fennmaradó 15 milliárd 558 millió forint pedig lineárisan. A tőkejövedelmek részaránya 2,8 százalékponttal emelkedett a 2004. évihez képest, ez az árfolyamnyereség és osztalék címén megszerzett jövedelem nagyfokú emelkedésének tudható be. A megyei jövedelem összege az országos szinten kimutatott összes jövedelem 2,3 százalékát tette ki.
Vas megyében 2005-ben a magánszemélyek 96,2 százaléka, összesen 110 ezer 61 fő jutott összevont jövedelemhez. Az összevont adóalap összege 143 milliárd 210 millió forint, a bázishoz viszonyított növekedés 5,1 százalék, ami fél százalékponttal kisebb az előző időszakinál. Az összevont adóalapnál nagyobb mértékben, 7,4 százalékkal emelkedett az összevont jövedelem egy főre jutó átlaga. Az 1 millió 301 ezer forintos egy főre jutó átlag alacsonyabb az országos átlagnál 224 ezer forinttal.
A nem önálló tevékenységből származó jövedelmek képviselik a legjelentősebb részarányt, megközelítőleg 95 százalékot a progresszív adóalapból. A közel 136 milliárd forint jövedelmen belül a legjelentősebb súlyt a munkaviszonyból származó bérek adják. A 6 milliárd 135 millió forint növekedéséből 5 milliárd 565 millió forint ennek a jövedelmi kategóriának tudha-tó be.
A munkaviszonyból származó bérjövedelem egy hónapra visszaszámolt egy főre jutó átlaga 6,8 százalékos emelkedés révén elérte a 110 ezer, éves szinten az 1 millió 330 ezer forintot, ami 235 ezer forinttal marad el az országos éves átlagtól.
A 4 milliárd 858 millió forint önálló tevékenységekből származó jövedelmek részaránya a jövedelmek növekedése ellenére minimálisan csökkent. A kivétet elszámoló egyéni vállalkozók létszáma 149 fővel csökkent, míg az elszámolt éves fajlagos kivét összege 527 ezer forintról 555 ezer forintra nőtt, tartva a minimálbér növekedési ütemét.
A 2 milliárd 442 millió forintot elérő egyéb jogcímen szerzett jövedelmek elenyésző, 1,7 százalékos részará-nyuk ellenére figyelemre méltóak, mivel az e kategóriába tartozó adóalapot növelő tételek produkálták a legdinamikusabb gyarapodást. Amíg 2004-ben ezeken a jogcímeken a bevallásokban feltüntetett jövedelem 1 milliárd 744 millió forintot tett ki, addig 2005-ben negyven százalékos ütemben bővültek az előző évhez képest. Az összevont adóalap után a számított adó összege 2005-ben 33 milliárd 301 millió forintot tett ki.
Mind összegében, mind az érintett adózók számát tekintve a számított adót csökkentő legjelentősebb tétel az adójóváírás. Összességében 80 ezer 360 magánszemély, a bérjövedelemmel rendelkezők négyötöde tudta számított adóját ezen a jogcímen 7 milliárd 119 millió forinttal mérsékelni.
Jelentős tételt képvisel még az eltartottak utáni adókedvezmény összege, amely 148 millió forinttal csökkent. Az igénybevevők száma ugyancsak tovább csökkent 23 ezer 808 főre.
Az adókedvezmények igénybevehetőségére beléptetett korlátozások több módon változtattak az összetételen. A felső jövedelemkorláttal nem érintett önkéntes kölcsönös biztosító pénztári befizetések miatti kedvezmények mintegy 18 százalékkal, ezen belül az egészségpénztárba történt befizetések utániak 59 százalékkal emelkedtek.
A felső jövedelemkorlát ellenére mintegy 11 százalékkal nőtt a lakáscélú hiteltörlesztés miatt igénybe vett kedvezmény. Ugyanakkor a 100 ezer forintos korláttal érintett kedvezményeknél nagy arányú visszaesés mutatkozik. Különösen a számítógép-beszerzésnél érzékelhető ez, ahol az igénybevevők száma alig kétharmada az előző évinek, a kedvezményként elszámolt összeg nagysága pedig alig haladja meg a 2004. évi összeg felét.
Grafika: Kelemen Attila
A bevallások csaknem kétharmadát töltötték ki az ön-adózók az interneten található bevalláskitöltő programmal.
A magánszemélyek 68,3 százalékának keletkezett adófizetési kötelezettsége, 29,8 százalékának a kedvezmények levonása miatt nem volt adója, 1,9 százaléka pedig nem mutatott ki jövedelmet bevallásában.
A 2005-ös évet érintő változások a legtöbb adózót érintették. A progresszív adótábla kétkulcsossá vált. Az adó mértéke évi 1,5 millió forintig 18 százalék, az e fölötti jövedelemrészre pedig 38 százalék lett. A külön adózó (forrásadós) jövedelmek esetében az általános adómérték 20 százalékról 25 százalékra nőtt. Az adójóvá-írás a kiegészítő adójóváírással együtt továbbra is biztosította a minimálbér (havi 57 ezer forint/fő) adómentességét. A kiegészítő jóváírás havi 1260 forint. A családi kedvezmény is jövedelmi korlát alá került, így 8 millió forint összevont jövedelem felett csökkenő mértékben volt érvényesíthető.
Vas megyében a magánszemélyek 2005-ben 158 milliárd 768 millió forint összes - összevont és elkülönülten adózó - jövedelmet értek el, az előző évinél 11 milliárd 926 millió forinttal, 8,1 százalékkal többet. Az összes jövedelemből 143 milliárd 210 millió forint, több mint 90 százalék adózott progresszív módon, a fennmaradó 15 milliárd 558 millió forint pedig lineárisan. A tőkejövedelmek részaránya 2,8 százalékponttal emelkedett a 2004. évihez képest, ez az árfolyamnyereség és osztalék címén megszerzett jövedelem nagyfokú emelkedésének tudható be. A megyei jövedelem összege az országos szinten kimutatott összes jövedelem 2,3 százalékát tette ki.
Vas megyében 2005-ben a magánszemélyek 96,2 százaléka, összesen 110 ezer 61 fő jutott összevont jövedelemhez. Az összevont adóalap összege 143 milliárd 210 millió forint, a bázishoz viszonyított növekedés 5,1 százalék, ami fél százalékponttal kisebb az előző időszakinál. Az összevont adóalapnál nagyobb mértékben, 7,4 százalékkal emelkedett az összevont jövedelem egy főre jutó átlaga. Az 1 millió 301 ezer forintos egy főre jutó átlag alacsonyabb az országos átlagnál 224 ezer forinttal.
A nem önálló tevékenységből származó jövedelmek képviselik a legjelentősebb részarányt, megközelítőleg 95 százalékot a progresszív adóalapból. A közel 136 milliárd forint jövedelmen belül a legjelentősebb súlyt a munkaviszonyból származó bérek adják. A 6 milliárd 135 millió forint növekedéséből 5 milliárd 565 millió forint ennek a jövedelmi kategóriának tudha-tó be.
A munkaviszonyból származó bérjövedelem egy hónapra visszaszámolt egy főre jutó átlaga 6,8 százalékos emelkedés révén elérte a 110 ezer, éves szinten az 1 millió 330 ezer forintot, ami 235 ezer forinttal marad el az országos éves átlagtól.
A 4 milliárd 858 millió forint önálló tevékenységekből származó jövedelmek részaránya a jövedelmek növekedése ellenére minimálisan csökkent. A kivétet elszámoló egyéni vállalkozók létszáma 149 fővel csökkent, míg az elszámolt éves fajlagos kivét összege 527 ezer forintról 555 ezer forintra nőtt, tartva a minimálbér növekedési ütemét.
A 2 milliárd 442 millió forintot elérő egyéb jogcímen szerzett jövedelmek elenyésző, 1,7 százalékos részará-nyuk ellenére figyelemre méltóak, mivel az e kategóriába tartozó adóalapot növelő tételek produkálták a legdinamikusabb gyarapodást. Amíg 2004-ben ezeken a jogcímeken a bevallásokban feltüntetett jövedelem 1 milliárd 744 millió forintot tett ki, addig 2005-ben negyven százalékos ütemben bővültek az előző évhez képest. Az összevont adóalap után a számított adó összege 2005-ben 33 milliárd 301 millió forintot tett ki.
Mind összegében, mind az érintett adózók számát tekintve a számított adót csökkentő legjelentősebb tétel az adójóváírás. Összességében 80 ezer 360 magánszemély, a bérjövedelemmel rendelkezők négyötöde tudta számított adóját ezen a jogcímen 7 milliárd 119 millió forinttal mérsékelni.
Jelentős tételt képvisel még az eltartottak utáni adókedvezmény összege, amely 148 millió forinttal csökkent. Az igénybevevők száma ugyancsak tovább csökkent 23 ezer 808 főre.
Az adókedvezmények igénybevehetőségére beléptetett korlátozások több módon változtattak az összetételen. A felső jövedelemkorláttal nem érintett önkéntes kölcsönös biztosító pénztári befizetések miatti kedvezmények mintegy 18 százalékkal, ezen belül az egészségpénztárba történt befizetések utániak 59 százalékkal emelkedtek.
A felső jövedelemkorlát ellenére mintegy 11 százalékkal nőtt a lakáscélú hiteltörlesztés miatt igénybe vett kedvezmény. Ugyanakkor a 100 ezer forintos korláttal érintett kedvezményeknél nagy arányú visszaesés mutatkozik. Különösen a számítógép-beszerzésnél érzékelhető ez, ahol az igénybevevők száma alig kétharmada az előző évinek, a kedvezményként elszámolt összeg nagysága pedig alig haladja meg a 2004. évi összeg felét.
Grafika: Kelemen Attila
A bevallások csaknem kétharmadát töltötték ki az ön-adózók az interneten található bevalláskitöltő programmal.
A magánszemélyek 68,3 százalékának keletkezett adófizetési kötelezettsége, 29,8 százalékának a kedvezmények levonása miatt nem volt adója, 1,9 százaléka pedig nem mutatott ki jövedelmet bevallásában.
A 2005-ös évet érintő változások a legtöbb adózót érintették. A progresszív adótábla kétkulcsossá vált. Az adó mértéke évi 1,5 millió forintig 18 százalék, az e fölötti jövedelemrészre pedig 38 százalék lett. A külön adózó (forrásadós) jövedelmek esetében az általános adómérték 20 százalékról 25 százalékra nőtt. Az adójóvá-írás a kiegészítő adójóváírással együtt továbbra is biztosította a minimálbér (havi 57 ezer forint/fő) adómentességét. A kiegészítő jóváírás havi 1260 forint. A családi kedvezmény is jövedelmi korlát alá került, így 8 millió forint összevont jövedelem felett csökkenő mértékben volt érvényesíthető.
Vas megyében a magánszemélyek 2005-ben 158 milliárd 768 millió forint összes - összevont és elkülönülten adózó - jövedelmet értek el, az előző évinél 11 milliárd 926 millió forinttal, 8,1 százalékkal többet. Az összes jövedelemből 143 milliárd 210 millió forint, több mint 90 százalék adózott progresszív módon, a fennmaradó 15 milliárd 558 millió forint pedig lineárisan. A tőkejövedelmek részaránya 2,8 százalékponttal emelkedett a 2004. évihez képest, ez az árfolyamnyereség és osztalék címén megszerzett jövedelem nagyfokú emelkedésének tudható be. A megyei jövedelem összege az országos szinten kimutatott összes jövedelem 2,3 százalékát tette ki.
Vas megyében 2005-ben a magánszemélyek 96,2 százaléka, összesen 110 ezer 61 fő jutott összevont jövedelemhez. Az összevont adóalap összege 143 milliárd 210 millió forint, a bázishoz viszonyított növekedés 5,1 százalék, ami fél százalékponttal kisebb az előző időszakinál. Az összevont adóalapnál nagyobb mértékben, 7,4 százalékkal emelkedett az összevont jövedelem egy főre jutó átlaga. Az 1 millió 301 ezer forintos egy főre jutó átlag alacsonyabb az országos átlagnál 224 ezer forinttal.
A nem önálló tevékenységből származó jövedelmek képviselik a legjelentősebb részarányt, megközelítőleg 95 százalékot a progresszív adóalapból. A közel 136 milliárd forint jövedelmen belül a legjelentősebb súlyt a munkaviszonyból származó bérek adják. A 6 milliárd 135 millió forint növekedéséből 5 milliárd 565 millió forint ennek a jövedelmi kategóriának tudha-tó be.
A munkaviszonyból származó bérjövedelem egy hónapra visszaszámolt egy főre jutó átlaga 6,8 százalékos emelkedés révén elérte a 110 ezer, éves szinten az 1 millió 330 ezer forintot, ami 235 ezer forinttal marad el az országos éves átlagtól.
A 4 milliárd 858 millió forint önálló tevékenységekből származó jövedelmek részaránya a jövedelmek növekedése ellenére minimálisan csökkent. A kivétet elszámoló egyéni vállalkozók létszáma 149 fővel csökkent, míg az elszámolt éves fajlagos kivét összege 527 ezer forintról 555 ezer forintra nőtt, tartva a minimálbér növekedési ütemét.
A 2 milliárd 442 millió forintot elérő egyéb jogcímen szerzett jövedelmek elenyésző, 1,7 százalékos részará-nyuk ellenére figyelemre méltóak, mivel az e kategóriába tartozó adóalapot növelő tételek produkálták a legdinamikusabb gyarapodást. Amíg 2004-ben ezeken a jogcímeken a bevallásokban feltüntetett jövedelem 1 milliárd 744 millió forintot tett ki, addig 2005-ben negyven százalékos ütemben bővültek az előző évhez képest. Az összevont adóalap után a számított adó összege 2005-ben 33 milliárd 301 millió forintot tett ki.
Mind összegében, mind az érintett adózók számát tekintve a számított adót csökkentő legjelentősebb tétel az adójóváírás. Összességében 80 ezer 360 magánszemély, a bérjövedelemmel rendelkezők négyötöde tudta számított adóját ezen a jogcímen 7 milliárd 119 millió forinttal mérsékelni.
Jelentős tételt képvisel még az eltartottak utáni adókedvezmény összege, amely 148 millió forinttal csökkent. Az igénybevevők száma ugyancsak tovább csökkent 23 ezer 808 főre.
Az adókedvezmények igénybevehetőségére beléptetett korlátozások több módon változtattak az összetételen. A felső jövedelemkorláttal nem érintett önkéntes kölcsönös biztosító pénztári befizetések miatti kedvezmények mintegy 18 százalékkal, ezen belül az egészségpénztárba történt befizetések utániak 59 százalékkal emelkedtek.
A felső jövedelemkorlát ellenére mintegy 11 százalékkal nőtt a lakáscélú hiteltörlesztés miatt igénybe vett kedvezmény. Ugyanakkor a 100 ezer forintos korláttal érintett kedvezményeknél nagy arányú visszaesés mutatkozik. Különösen a számítógép-beszerzésnél érzékelhető ez, ahol az igénybevevők száma alig kétharmada az előző évinek, a kedvezményként elszámolt összeg nagysága pedig alig haladja meg a 2004. évi összeg felét.
Grafika: Kelemen Attila
A magánszemélyek 68,3 százalékának keletkezett adófizetési kötelezettsége, 29,8 százalékának a kedvezmények levonása miatt nem volt adója, 1,9 százaléka pedig nem mutatott ki jövedelmet bevallásában.
A 2005-ös évet érintő változások a legtöbb adózót érintették. A progresszív adótábla kétkulcsossá vált. Az adó mértéke évi 1,5 millió forintig 18 százalék, az e fölötti jövedelemrészre pedig 38 százalék lett. A külön adózó (forrásadós) jövedelmek esetében az általános adómérték 20 százalékról 25 százalékra nőtt. Az adójóvá-írás a kiegészítő adójóváírással együtt továbbra is biztosította a minimálbér (havi 57 ezer forint/fő) adómentességét. A kiegészítő jóváírás havi 1260 forint. A családi kedvezmény is jövedelmi korlát alá került, így 8 millió forint összevont jövedelem felett csökkenő mértékben volt érvényesíthető.
Vas megyében a magánszemélyek 2005-ben 158 milliárd 768 millió forint összes - összevont és elkülönülten adózó - jövedelmet értek el, az előző évinél 11 milliárd 926 millió forinttal, 8,1 százalékkal többet. Az összes jövedelemből 143 milliárd 210 millió forint, több mint 90 százalék adózott progresszív módon, a fennmaradó 15 milliárd 558 millió forint pedig lineárisan. A tőkejövedelmek részaránya 2,8 százalékponttal emelkedett a 2004. évihez képest, ez az árfolyamnyereség és osztalék címén megszerzett jövedelem nagyfokú emelkedésének tudható be. A megyei jövedelem összege az országos szinten kimutatott összes jövedelem 2,3 százalékát tette ki.
Vas megyében 2005-ben a magánszemélyek 96,2 százaléka, összesen 110 ezer 61 fő jutott összevont jövedelemhez. Az összevont adóalap összege 143 milliárd 210 millió forint, a bázishoz viszonyított növekedés 5,1 százalék, ami fél százalékponttal kisebb az előző időszakinál. Az összevont adóalapnál nagyobb mértékben, 7,4 százalékkal emelkedett az összevont jövedelem egy főre jutó átlaga. Az 1 millió 301 ezer forintos egy főre jutó átlag alacsonyabb az országos átlagnál 224 ezer forinttal.
A nem önálló tevékenységből származó jövedelmek képviselik a legjelentősebb részarányt, megközelítőleg 95 százalékot a progresszív adóalapból. A közel 136 milliárd forint jövedelmen belül a legjelentősebb súlyt a munkaviszonyból származó bérek adják. A 6 milliárd 135 millió forint növekedéséből 5 milliárd 565 millió forint ennek a jövedelmi kategóriának tudha-tó be.
A munkaviszonyból származó bérjövedelem egy hónapra visszaszámolt egy főre jutó átlaga 6,8 százalékos emelkedés révén elérte a 110 ezer, éves szinten az 1 millió 330 ezer forintot, ami 235 ezer forinttal marad el az országos éves átlagtól.
A 4 milliárd 858 millió forint önálló tevékenységekből származó jövedelmek részaránya a jövedelmek növekedése ellenére minimálisan csökkent. A kivétet elszámoló egyéni vállalkozók létszáma 149 fővel csökkent, míg az elszámolt éves fajlagos kivét összege 527 ezer forintról 555 ezer forintra nőtt, tartva a minimálbér növekedési ütemét.
A 2 milliárd 442 millió forintot elérő egyéb jogcímen szerzett jövedelmek elenyésző, 1,7 százalékos részará-nyuk ellenére figyelemre méltóak, mivel az e kategóriába tartozó adóalapot növelő tételek produkálták a legdinamikusabb gyarapodást. Amíg 2004-ben ezeken a jogcímeken a bevallásokban feltüntetett jövedelem 1 milliárd 744 millió forintot tett ki, addig 2005-ben negyven százalékos ütemben bővültek az előző évhez képest. Az összevont adóalap után a számított adó összege 2005-ben 33 milliárd 301 millió forintot tett ki.
Mind összegében, mind az érintett adózók számát tekintve a számított adót csökkentő legjelentősebb tétel az adójóváírás. Összességében 80 ezer 360 magánszemély, a bérjövedelemmel rendelkezők négyötöde tudta számított adóját ezen a jogcímen 7 milliárd 119 millió forinttal mérsékelni.
Jelentős tételt képvisel még az eltartottak utáni adókedvezmény összege, amely 148 millió forinttal csökkent. Az igénybevevők száma ugyancsak tovább csökkent 23 ezer 808 főre.
Az adókedvezmények igénybevehetőségére beléptetett korlátozások több módon változtattak az összetételen. A felső jövedelemkorláttal nem érintett önkéntes kölcsönös biztosító pénztári befizetések miatti kedvezmények mintegy 18 százalékkal, ezen belül az egészségpénztárba történt befizetések utániak 59 százalékkal emelkedtek.
A felső jövedelemkorlát ellenére mintegy 11 százalékkal nőtt a lakáscélú hiteltörlesztés miatt igénybe vett kedvezmény. Ugyanakkor a 100 ezer forintos korláttal érintett kedvezményeknél nagy arányú visszaesés mutatkozik. Különösen a számítógép-beszerzésnél érzékelhető ez, ahol az igénybevevők száma alig kétharmada az előző évinek, a kedvezményként elszámolt összeg nagysága pedig alig haladja meg a 2004. évi összeg felét.
Grafika: Kelemen Attila
A magánszemélyek 68,3 százalékának keletkezett adófizetési kötelezettsége, 29,8 százalékának a kedvezmények levonása miatt nem volt adója, 1,9 százaléka pedig nem mutatott ki jövedelmet bevallásában.
A 2005-ös évet érintő változások a legtöbb adózót érintették. A progresszív adótábla kétkulcsossá vált. Az adó mértéke évi 1,5 millió forintig 18 százalék, az e fölötti jövedelemrészre pedig 38 százalék lett. A külön adózó (forrásadós) jövedelmek esetében az általános adómérték 20 százalékról 25 százalékra nőtt. Az adójóvá-írás a kiegészítő adójóváírással együtt továbbra is biztosította a minimálbér (havi 57 ezer forint/fő) adómentességét. A kiegészítő jóváírás havi 1260 forint. A családi kedvezmény is jövedelmi korlát alá került, így 8 millió forint összevont jövedelem felett csökkenő mértékben volt érvényesíthető.
Vas megyében a magánszemélyek 2005-ben 158 milliárd 768 millió forint összes - összevont és elkülönülten adózó - jövedelmet értek el, az előző évinél 11 milliárd 926 millió forinttal, 8,1 százalékkal többet. Az összes jövedelemből 143 milliárd 210 millió forint, több mint 90 százalék adózott progresszív módon, a fennmaradó 15 milliárd 558 millió forint pedig lineárisan. A tőkejövedelmek részaránya 2,8 százalékponttal emelkedett a 2004. évihez képest, ez az árfolyamnyereség és osztalék címén megszerzett jövedelem nagyfokú emelkedésének tudható be. A megyei jövedelem összege az országos szinten kimutatott összes jövedelem 2,3 százalékát tette ki.
Vas megyében 2005-ben a magánszemélyek 96,2 százaléka, összesen 110 ezer 61 fő jutott összevont jövedelemhez. Az összevont adóalap összege 143 milliárd 210 millió forint, a bázishoz viszonyított növekedés 5,1 százalék, ami fél százalékponttal kisebb az előző időszakinál. Az összevont adóalapnál nagyobb mértékben, 7,4 százalékkal emelkedett az összevont jövedelem egy főre jutó átlaga. Az 1 millió 301 ezer forintos egy főre jutó átlag alacsonyabb az országos átlagnál 224 ezer forinttal.
A nem önálló tevékenységből származó jövedelmek képviselik a legjelentősebb részarányt, megközelítőleg 95 százalékot a progresszív adóalapból. A közel 136 milliárd forint jövedelmen belül a legjelentősebb súlyt a munkaviszonyból származó bérek adják. A 6 milliárd 135 millió forint növekedéséből 5 milliárd 565 millió forint ennek a jövedelmi kategóriának tudha-tó be.
A munkaviszonyból származó bérjövedelem egy hónapra visszaszámolt egy főre jutó átlaga 6,8 százalékos emelkedés révén elérte a 110 ezer, éves szinten az 1 millió 330 ezer forintot, ami 235 ezer forinttal marad el az országos éves átlagtól.
A 4 milliárd 858 millió forint önálló tevékenységekből származó jövedelmek részaránya a jövedelmek növekedése ellenére minimálisan csökkent. A kivétet elszámoló egyéni vállalkozók létszáma 149 fővel csökkent, míg az elszámolt éves fajlagos kivét összege 527 ezer forintról 555 ezer forintra nőtt, tartva a minimálbér növekedési ütemét.
A 2 milliárd 442 millió forintot elérő egyéb jogcímen szerzett jövedelmek elenyésző, 1,7 százalékos részará-nyuk ellenére figyelemre méltóak, mivel az e kategóriába tartozó adóalapot növelő tételek produkálták a legdinamikusabb gyarapodást. Amíg 2004-ben ezeken a jogcímeken a bevallásokban feltüntetett jövedelem 1 milliárd 744 millió forintot tett ki, addig 2005-ben negyven százalékos ütemben bővültek az előző évhez képest. Az összevont adóalap után a számított adó összege 2005-ben 33 milliárd 301 millió forintot tett ki.
Mind összegében, mind az érintett adózók számát tekintve a számított adót csökkentő legjelentősebb tétel az adójóváírás. Összességében 80 ezer 360 magánszemély, a bérjövedelemmel rendelkezők négyötöde tudta számított adóját ezen a jogcímen 7 milliárd 119 millió forinttal mérsékelni.
Jelentős tételt képvisel még az eltartottak utáni adókedvezmény összege, amely 148 millió forinttal csökkent. Az igénybevevők száma ugyancsak tovább csökkent 23 ezer 808 főre.
Az adókedvezmények igénybevehetőségére beléptetett korlátozások több módon változtattak az összetételen. A felső jövedelemkorláttal nem érintett önkéntes kölcsönös biztosító pénztári befizetések miatti kedvezmények mintegy 18 százalékkal, ezen belül az egészségpénztárba történt befizetések utániak 59 százalékkal emelkedtek.
A felső jövedelemkorlát ellenére mintegy 11 százalékkal nőtt a lakáscélú hiteltörlesztés miatt igénybe vett kedvezmény. Ugyanakkor a 100 ezer forintos korláttal érintett kedvezményeknél nagy arányú visszaesés mutatkozik. Különösen a számítógép-beszerzésnél érzékelhető ez, ahol az igénybevevők száma alig kétharmada az előző évinek, a kedvezményként elszámolt összeg nagysága pedig alig haladja meg a 2004. évi összeg felét.
Grafika: Kelemen Attila
A 2005-ös évet érintő változások a legtöbb adózót érintették. A progresszív adótábla kétkulcsossá vált. Az adó mértéke évi 1,5 millió forintig 18 százalék, az e fölötti jövedelemrészre pedig 38 százalék lett. A külön adózó (forrásadós) jövedelmek esetében az általános adómérték 20 százalékról 25 százalékra nőtt. Az adójóvá-írás a kiegészítő adójóváírással együtt továbbra is biztosította a minimálbér (havi 57 ezer forint/fő) adómentességét. A kiegészítő jóváírás havi 1260 forint. A családi kedvezmény is jövedelmi korlát alá került, így 8 millió forint összevont jövedelem felett csökkenő mértékben volt érvényesíthető.
Vas megyében a magánszemélyek 2005-ben 158 milliárd 768 millió forint összes - összevont és elkülönülten adózó - jövedelmet értek el, az előző évinél 11 milliárd 926 millió forinttal, 8,1 százalékkal többet. Az összes jövedelemből 143 milliárd 210 millió forint, több mint 90 százalék adózott progresszív módon, a fennmaradó 15 milliárd 558 millió forint pedig lineárisan. A tőkejövedelmek részaránya 2,8 százalékponttal emelkedett a 2004. évihez képest, ez az árfolyamnyereség és osztalék címén megszerzett jövedelem nagyfokú emelkedésének tudható be. A megyei jövedelem összege az országos szinten kimutatott összes jövedelem 2,3 százalékát tette ki.
Vas megyében 2005-ben a magánszemélyek 96,2 százaléka, összesen 110 ezer 61 fő jutott összevont jövedelemhez. Az összevont adóalap összege 143 milliárd 210 millió forint, a bázishoz viszonyított növekedés 5,1 százalék, ami fél százalékponttal kisebb az előző időszakinál. Az összevont adóalapnál nagyobb mértékben, 7,4 százalékkal emelkedett az összevont jövedelem egy főre jutó átlaga. Az 1 millió 301 ezer forintos egy főre jutó átlag alacsonyabb az országos átlagnál 224 ezer forinttal.
A nem önálló tevékenységből származó jövedelmek képviselik a legjelentősebb részarányt, megközelítőleg 95 százalékot a progresszív adóalapból. A közel 136 milliárd forint jövedelmen belül a legjelentősebb súlyt a munkaviszonyból származó bérek adják. A 6 milliárd 135 millió forint növekedéséből 5 milliárd 565 millió forint ennek a jövedelmi kategóriának tudha-tó be.
A munkaviszonyból származó bérjövedelem egy hónapra visszaszámolt egy főre jutó átlaga 6,8 százalékos emelkedés révén elérte a 110 ezer, éves szinten az 1 millió 330 ezer forintot, ami 235 ezer forinttal marad el az országos éves átlagtól.
A 4 milliárd 858 millió forint önálló tevékenységekből származó jövedelmek részaránya a jövedelmek növekedése ellenére minimálisan csökkent. A kivétet elszámoló egyéni vállalkozók létszáma 149 fővel csökkent, míg az elszámolt éves fajlagos kivét összege 527 ezer forintról 555 ezer forintra nőtt, tartva a minimálbér növekedési ütemét.
A 2 milliárd 442 millió forintot elérő egyéb jogcímen szerzett jövedelmek elenyésző, 1,7 százalékos részará-nyuk ellenére figyelemre méltóak, mivel az e kategóriába tartozó adóalapot növelő tételek produkálták a legdinamikusabb gyarapodást. Amíg 2004-ben ezeken a jogcímeken a bevallásokban feltüntetett jövedelem 1 milliárd 744 millió forintot tett ki, addig 2005-ben negyven százalékos ütemben bővültek az előző évhez képest. Az összevont adóalap után a számított adó összege 2005-ben 33 milliárd 301 millió forintot tett ki.
Mind összegében, mind az érintett adózók számát tekintve a számított adót csökkentő legjelentősebb tétel az adójóváírás. Összességében 80 ezer 360 magánszemély, a bérjövedelemmel rendelkezők négyötöde tudta számított adóját ezen a jogcímen 7 milliárd 119 millió forinttal mérsékelni.
Jelentős tételt képvisel még az eltartottak utáni adókedvezmény összege, amely 148 millió forinttal csökkent. Az igénybevevők száma ugyancsak tovább csökkent 23 ezer 808 főre.
Az adókedvezmények igénybevehetőségére beléptetett korlátozások több módon változtattak az összetételen. A felső jövedelemkorláttal nem érintett önkéntes kölcsönös biztosító pénztári befizetések miatti kedvezmények mintegy 18 százalékkal, ezen belül az egészségpénztárba történt befizetések utániak 59 százalékkal emelkedtek.
A felső jövedelemkorlát ellenére mintegy 11 százalékkal nőtt a lakáscélú hiteltörlesztés miatt igénybe vett kedvezmény. Ugyanakkor a 100 ezer forintos korláttal érintett kedvezményeknél nagy arányú visszaesés mutatkozik. Különösen a számítógép-beszerzésnél érzékelhető ez, ahol az igénybevevők száma alig kétharmada az előző évinek, a kedvezményként elszámolt összeg nagysága pedig alig haladja meg a 2004. évi összeg felét.
Grafika: Kelemen Attila
A 2005-ös évet érintő változások a legtöbb adózót érintették. A progresszív adótábla kétkulcsossá vált. Az adó mértéke évi 1,5 millió forintig 18 százalék, az e fölötti jövedelemrészre pedig 38 százalék lett. A külön adózó (forrásadós) jövedelmek esetében az általános adómérték 20 százalékról 25 százalékra nőtt. Az adójóvá-írás a kiegészítő adójóváírással együtt továbbra is biztosította a minimálbér (havi 57 ezer forint/fő) adómentességét. A kiegészítő jóváírás havi 1260 forint. A családi kedvezmény is jövedelmi korlát alá került, így 8 millió forint összevont jövedelem felett csökkenő mértékben volt érvényesíthető.
Vas megyében a magánszemélyek 2005-ben 158 milliárd 768 millió forint összes - összevont és elkülönülten adózó - jövedelmet értek el, az előző évinél 11 milliárd 926 millió forinttal, 8,1 százalékkal többet. Az összes jövedelemből 143 milliárd 210 millió forint, több mint 90 százalék adózott progresszív módon, a fennmaradó 15 milliárd 558 millió forint pedig lineárisan. A tőkejövedelmek részaránya 2,8 százalékponttal emelkedett a 2004. évihez képest, ez az árfolyamnyereség és osztalék címén megszerzett jövedelem nagyfokú emelkedésének tudható be. A megyei jövedelem összege az országos szinten kimutatott összes jövedelem 2,3 százalékát tette ki.
Vas megyében 2005-ben a magánszemélyek 96,2 százaléka, összesen 110 ezer 61 fő jutott összevont jövedelemhez. Az összevont adóalap összege 143 milliárd 210 millió forint, a bázishoz viszonyított növekedés 5,1 százalék, ami fél százalékponttal kisebb az előző időszakinál. Az összevont adóalapnál nagyobb mértékben, 7,4 százalékkal emelkedett az összevont jövedelem egy főre jutó átlaga. Az 1 millió 301 ezer forintos egy főre jutó átlag alacsonyabb az országos átlagnál 224 ezer forinttal.
A nem önálló tevékenységből származó jövedelmek képviselik a legjelentősebb részarányt, megközelítőleg 95 százalékot a progresszív adóalapból. A közel 136 milliárd forint jövedelmen belül a legjelentősebb súlyt a munkaviszonyból származó bérek adják. A 6 milliárd 135 millió forint növekedéséből 5 milliárd 565 millió forint ennek a jövedelmi kategóriának tudha-tó be.
A munkaviszonyból származó bérjövedelem egy hónapra visszaszámolt egy főre jutó átlaga 6,8 százalékos emelkedés révén elérte a 110 ezer, éves szinten az 1 millió 330 ezer forintot, ami 235 ezer forinttal marad el az országos éves átlagtól.
A 4 milliárd 858 millió forint önálló tevékenységekből származó jövedelmek részaránya a jövedelmek növekedése ellenére minimálisan csökkent. A kivétet elszámoló egyéni vállalkozók létszáma 149 fővel csökkent, míg az elszámolt éves fajlagos kivét összege 527 ezer forintról 555 ezer forintra nőtt, tartva a minimálbér növekedési ütemét.
A 2 milliárd 442 millió forintot elérő egyéb jogcímen szerzett jövedelmek elenyésző, 1,7 százalékos részará-nyuk ellenére figyelemre méltóak, mivel az e kategóriába tartozó adóalapot növelő tételek produkálták a legdinamikusabb gyarapodást. Amíg 2004-ben ezeken a jogcímeken a bevallásokban feltüntetett jövedelem 1 milliárd 744 millió forintot tett ki, addig 2005-ben negyven százalékos ütemben bővültek az előző évhez képest. Az összevont adóalap után a számított adó összege 2005-ben 33 milliárd 301 millió forintot tett ki.
Mind összegében, mind az érintett adózók számát tekintve a számított adót csökkentő legjelentősebb tétel az adójóváírás. Összességében 80 ezer 360 magánszemély, a bérjövedelemmel rendelkezők négyötöde tudta számított adóját ezen a jogcímen 7 milliárd 119 millió forinttal mérsékelni.
Jelentős tételt képvisel még az eltartottak utáni adókedvezmény összege, amely 148 millió forinttal csökkent. Az igénybevevők száma ugyancsak tovább csökkent 23 ezer 808 főre.
Az adókedvezmények igénybevehetőségére beléptetett korlátozások több módon változtattak az összetételen. A felső jövedelemkorláttal nem érintett önkéntes kölcsönös biztosító pénztári befizetések miatti kedvezmények mintegy 18 százalékkal, ezen belül az egészségpénztárba történt befizetések utániak 59 százalékkal emelkedtek.
A felső jövedelemkorlát ellenére mintegy 11 százalékkal nőtt a lakáscélú hiteltörlesztés miatt igénybe vett kedvezmény. Ugyanakkor a 100 ezer forintos korláttal érintett kedvezményeknél nagy arányú visszaesés mutatkozik. Különösen a számítógép-beszerzésnél érzékelhető ez, ahol az igénybevevők száma alig kétharmada az előző évinek, a kedvezményként elszámolt összeg nagysága pedig alig haladja meg a 2004. évi összeg felét.
Grafika: Kelemen Attila
Vas megyében a magánszemélyek 2005-ben 158 milliárd 768 millió forint összes - összevont és elkülönülten adózó - jövedelmet értek el, az előző évinél 11 milliárd 926 millió forinttal, 8,1 százalékkal többet. Az összes jövedelemből 143 milliárd 210 millió forint, több mint 90 százalék adózott progresszív módon, a fennmaradó 15 milliárd 558 millió forint pedig lineárisan. A tőkejövedelmek részaránya 2,8 százalékponttal emelkedett a 2004. évihez képest, ez az árfolyamnyereség és osztalék címén megszerzett jövedelem nagyfokú emelkedésének tudható be. A megyei jövedelem összege az országos szinten kimutatott összes jövedelem 2,3 százalékát tette ki.
Vas megyében 2005-ben a magánszemélyek 96,2 százaléka, összesen 110 ezer 61 fő jutott összevont jövedelemhez. Az összevont adóalap összege 143 milliárd 210 millió forint, a bázishoz viszonyított növekedés 5,1 százalék, ami fél százalékponttal kisebb az előző időszakinál. Az összevont adóalapnál nagyobb mértékben, 7,4 százalékkal emelkedett az összevont jövedelem egy főre jutó átlaga. Az 1 millió 301 ezer forintos egy főre jutó átlag alacsonyabb az országos átlagnál 224 ezer forinttal.
A nem önálló tevékenységből származó jövedelmek képviselik a legjelentősebb részarányt, megközelítőleg 95 százalékot a progresszív adóalapból. A közel 136 milliárd forint jövedelmen belül a legjelentősebb súlyt a munkaviszonyból származó bérek adják. A 6 milliárd 135 millió forint növekedéséből 5 milliárd 565 millió forint ennek a jövedelmi kategóriának tudha-tó be.
A munkaviszonyból származó bérjövedelem egy hónapra visszaszámolt egy főre jutó átlaga 6,8 százalékos emelkedés révén elérte a 110 ezer, éves szinten az 1 millió 330 ezer forintot, ami 235 ezer forinttal marad el az országos éves átlagtól.
A 4 milliárd 858 millió forint önálló tevékenységekből származó jövedelmek részaránya a jövedelmek növekedése ellenére minimálisan csökkent. A kivétet elszámoló egyéni vállalkozók létszáma 149 fővel csökkent, míg az elszámolt éves fajlagos kivét összege 527 ezer forintról 555 ezer forintra nőtt, tartva a minimálbér növekedési ütemét.
A 2 milliárd 442 millió forintot elérő egyéb jogcímen szerzett jövedelmek elenyésző, 1,7 százalékos részará-nyuk ellenére figyelemre méltóak, mivel az e kategóriába tartozó adóalapot növelő tételek produkálták a legdinamikusabb gyarapodást. Amíg 2004-ben ezeken a jogcímeken a bevallásokban feltüntetett jövedelem 1 milliárd 744 millió forintot tett ki, addig 2005-ben negyven százalékos ütemben bővültek az előző évhez képest. Az összevont adóalap után a számított adó összege 2005-ben 33 milliárd 301 millió forintot tett ki.
Mind összegében, mind az érintett adózók számát tekintve a számított adót csökkentő legjelentősebb tétel az adójóváírás. Összességében 80 ezer 360 magánszemély, a bérjövedelemmel rendelkezők négyötöde tudta számított adóját ezen a jogcímen 7 milliárd 119 millió forinttal mérsékelni.
Jelentős tételt képvisel még az eltartottak utáni adókedvezmény összege, amely 148 millió forinttal csökkent. Az igénybevevők száma ugyancsak tovább csökkent 23 ezer 808 főre.
Az adókedvezmények igénybevehetőségére beléptetett korlátozások több módon változtattak az összetételen. A felső jövedelemkorláttal nem érintett önkéntes kölcsönös biztosító pénztári befizetések miatti kedvezmények mintegy 18 százalékkal, ezen belül az egészségpénztárba történt befizetések utániak 59 százalékkal emelkedtek.
A felső jövedelemkorlát ellenére mintegy 11 százalékkal nőtt a lakáscélú hiteltörlesztés miatt igénybe vett kedvezmény. Ugyanakkor a 100 ezer forintos korláttal érintett kedvezményeknél nagy arányú visszaesés mutatkozik. Különösen a számítógép-beszerzésnél érzékelhető ez, ahol az igénybevevők száma alig kétharmada az előző évinek, a kedvezményként elszámolt összeg nagysága pedig alig haladja meg a 2004. évi összeg felét.
Grafika: Kelemen Attila
Vas megyében a magánszemélyek 2005-ben 158 milliárd 768 millió forint összes - összevont és elkülönülten adózó - jövedelmet értek el, az előző évinél 11 milliárd 926 millió forinttal, 8,1 százalékkal többet. Az összes jövedelemből 143 milliárd 210 millió forint, több mint 90 százalék adózott progresszív módon, a fennmaradó 15 milliárd 558 millió forint pedig lineárisan. A tőkejövedelmek részaránya 2,8 százalékponttal emelkedett a 2004. évihez képest, ez az árfolyamnyereség és osztalék címén megszerzett jövedelem nagyfokú emelkedésének tudható be. A megyei jövedelem összege az országos szinten kimutatott összes jövedelem 2,3 százalékát tette ki.
Vas megyében 2005-ben a magánszemélyek 96,2 százaléka, összesen 110 ezer 61 fő jutott összevont jövedelemhez. Az összevont adóalap összege 143 milliárd 210 millió forint, a bázishoz viszonyított növekedés 5,1 százalék, ami fél százalékponttal kisebb az előző időszakinál. Az összevont adóalapnál nagyobb mértékben, 7,4 százalékkal emelkedett az összevont jövedelem egy főre jutó átlaga. Az 1 millió 301 ezer forintos egy főre jutó átlag alacsonyabb az országos átlagnál 224 ezer forinttal.
A nem önálló tevékenységből származó jövedelmek képviselik a legjelentősebb részarányt, megközelítőleg 95 százalékot a progresszív adóalapból. A közel 136 milliárd forint jövedelmen belül a legjelentősebb súlyt a munkaviszonyból származó bérek adják. A 6 milliárd 135 millió forint növekedéséből 5 milliárd 565 millió forint ennek a jövedelmi kategóriának tudha-tó be.
A munkaviszonyból származó bérjövedelem egy hónapra visszaszámolt egy főre jutó átlaga 6,8 százalékos emelkedés révén elérte a 110 ezer, éves szinten az 1 millió 330 ezer forintot, ami 235 ezer forinttal marad el az országos éves átlagtól.
A 4 milliárd 858 millió forint önálló tevékenységekből származó jövedelmek részaránya a jövedelmek növekedése ellenére minimálisan csökkent. A kivétet elszámoló egyéni vállalkozók létszáma 149 fővel csökkent, míg az elszámolt éves fajlagos kivét összege 527 ezer forintról 555 ezer forintra nőtt, tartva a minimálbér növekedési ütemét.
A 2 milliárd 442 millió forintot elérő egyéb jogcímen szerzett jövedelmek elenyésző, 1,7 százalékos részará-nyuk ellenére figyelemre méltóak, mivel az e kategóriába tartozó adóalapot növelő tételek produkálták a legdinamikusabb gyarapodást. Amíg 2004-ben ezeken a jogcímeken a bevallásokban feltüntetett jövedelem 1 milliárd 744 millió forintot tett ki, addig 2005-ben negyven százalékos ütemben bővültek az előző évhez képest. Az összevont adóalap után a számított adó összege 2005-ben 33 milliárd 301 millió forintot tett ki.
Mind összegében, mind az érintett adózók számát tekintve a számított adót csökkentő legjelentősebb tétel az adójóváírás. Összességében 80 ezer 360 magánszemély, a bérjövedelemmel rendelkezők négyötöde tudta számított adóját ezen a jogcímen 7 milliárd 119 millió forinttal mérsékelni.
Jelentős tételt képvisel még az eltartottak utáni adókedvezmény összege, amely 148 millió forinttal csökkent. Az igénybevevők száma ugyancsak tovább csökkent 23 ezer 808 főre.
Az adókedvezmények igénybevehetőségére beléptetett korlátozások több módon változtattak az összetételen. A felső jövedelemkorláttal nem érintett önkéntes kölcsönös biztosító pénztári befizetések miatti kedvezmények mintegy 18 százalékkal, ezen belül az egészségpénztárba történt befizetések utániak 59 százalékkal emelkedtek.
A felső jövedelemkorlát ellenére mintegy 11 százalékkal nőtt a lakáscélú hiteltörlesztés miatt igénybe vett kedvezmény. Ugyanakkor a 100 ezer forintos korláttal érintett kedvezményeknél nagy arányú visszaesés mutatkozik. Különösen a számítógép-beszerzésnél érzékelhető ez, ahol az igénybevevők száma alig kétharmada az előző évinek, a kedvezményként elszámolt összeg nagysága pedig alig haladja meg a 2004. évi összeg felét.
Grafika: Kelemen Attila
Vas megyében 2005-ben a magánszemélyek 96,2 százaléka, összesen 110 ezer 61 fő jutott összevont jövedelemhez. Az összevont adóalap összege 143 milliárd 210 millió forint, a bázishoz viszonyított növekedés 5,1 százalék, ami fél százalékponttal kisebb az előző időszakinál. Az összevont adóalapnál nagyobb mértékben, 7,4 százalékkal emelkedett az összevont jövedelem egy főre jutó átlaga. Az 1 millió 301 ezer forintos egy főre jutó átlag alacsonyabb az országos átlagnál 224 ezer forinttal.
A nem önálló tevékenységből származó jövedelmek képviselik a legjelentősebb részarányt, megközelítőleg 95 százalékot a progresszív adóalapból. A közel 136 milliárd forint jövedelmen belül a legjelentősebb súlyt a munkaviszonyból származó bérek adják. A 6 milliárd 135 millió forint növekedéséből 5 milliárd 565 millió forint ennek a jövedelmi kategóriának tudha-tó be.
A munkaviszonyból származó bérjövedelem egy hónapra visszaszámolt egy főre jutó átlaga 6,8 százalékos emelkedés révén elérte a 110 ezer, éves szinten az 1 millió 330 ezer forintot, ami 235 ezer forinttal marad el az országos éves átlagtól.
A 4 milliárd 858 millió forint önálló tevékenységekből származó jövedelmek részaránya a jövedelmek növekedése ellenére minimálisan csökkent. A kivétet elszámoló egyéni vállalkozók létszáma 149 fővel csökkent, míg az elszámolt éves fajlagos kivét összege 527 ezer forintról 555 ezer forintra nőtt, tartva a minimálbér növekedési ütemét.
A 2 milliárd 442 millió forintot elérő egyéb jogcímen szerzett jövedelmek elenyésző, 1,7 százalékos részará-nyuk ellenére figyelemre méltóak, mivel az e kategóriába tartozó adóalapot növelő tételek produkálták a legdinamikusabb gyarapodást. Amíg 2004-ben ezeken a jogcímeken a bevallásokban feltüntetett jövedelem 1 milliárd 744 millió forintot tett ki, addig 2005-ben negyven százalékos ütemben bővültek az előző évhez képest. Az összevont adóalap után a számított adó összege 2005-ben 33 milliárd 301 millió forintot tett ki.
Mind összegében, mind az érintett adózók számát tekintve a számított adót csökkentő legjelentősebb tétel az adójóváírás. Összességében 80 ezer 360 magánszemély, a bérjövedelemmel rendelkezők négyötöde tudta számított adóját ezen a jogcímen 7 milliárd 119 millió forinttal mérsékelni.
Jelentős tételt képvisel még az eltartottak utáni adókedvezmény összege, amely 148 millió forinttal csökkent. Az igénybevevők száma ugyancsak tovább csökkent 23 ezer 808 főre.
Az adókedvezmények igénybevehetőségére beléptetett korlátozások több módon változtattak az összetételen. A felső jövedelemkorláttal nem érintett önkéntes kölcsönös biztosító pénztári befizetések miatti kedvezmények mintegy 18 százalékkal, ezen belül az egészségpénztárba történt befizetések utániak 59 százalékkal emelkedtek.
A felső jövedelemkorlát ellenére mintegy 11 százalékkal nőtt a lakáscélú hiteltörlesztés miatt igénybe vett kedvezmény. Ugyanakkor a 100 ezer forintos korláttal érintett kedvezményeknél nagy arányú visszaesés mutatkozik. Különösen a számítógép-beszerzésnél érzékelhető ez, ahol az igénybevevők száma alig kétharmada az előző évinek, a kedvezményként elszámolt összeg nagysága pedig alig haladja meg a 2004. évi összeg felét.
Grafika: Kelemen Attila
Vas megyében 2005-ben a magánszemélyek 96,2 százaléka, összesen 110 ezer 61 fő jutott összevont jövedelemhez. Az összevont adóalap összege 143 milliárd 210 millió forint, a bázishoz viszonyított növekedés 5,1 százalék, ami fél százalékponttal kisebb az előző időszakinál. Az összevont adóalapnál nagyobb mértékben, 7,4 százalékkal emelkedett az összevont jövedelem egy főre jutó átlaga. Az 1 millió 301 ezer forintos egy főre jutó átlag alacsonyabb az országos átlagnál 224 ezer forinttal.
A nem önálló tevékenységből származó jövedelmek képviselik a legjelentősebb részarányt, megközelítőleg 95 százalékot a progresszív adóalapból. A közel 136 milliárd forint jövedelmen belül a legjelentősebb súlyt a munkaviszonyból származó bérek adják. A 6 milliárd 135 millió forint növekedéséből 5 milliárd 565 millió forint ennek a jövedelmi kategóriának tudha-tó be.
A munkaviszonyból származó bérjövedelem egy hónapra visszaszámolt egy főre jutó átlaga 6,8 százalékos emelkedés révén elérte a 110 ezer, éves szinten az 1 millió 330 ezer forintot, ami 235 ezer forinttal marad el az országos éves átlagtól.
A 4 milliárd 858 millió forint önálló tevékenységekből származó jövedelmek részaránya a jövedelmek növekedése ellenére minimálisan csökkent. A kivétet elszámoló egyéni vállalkozók létszáma 149 fővel csökkent, míg az elszámolt éves fajlagos kivét összege 527 ezer forintról 555 ezer forintra nőtt, tartva a minimálbér növekedési ütemét.
A 2 milliárd 442 millió forintot elérő egyéb jogcímen szerzett jövedelmek elenyésző, 1,7 százalékos részará-nyuk ellenére figyelemre méltóak, mivel az e kategóriába tartozó adóalapot növelő tételek produkálták a legdinamikusabb gyarapodást. Amíg 2004-ben ezeken a jogcímeken a bevallásokban feltüntetett jövedelem 1 milliárd 744 millió forintot tett ki, addig 2005-ben negyven százalékos ütemben bővültek az előző évhez képest. Az összevont adóalap után a számított adó összege 2005-ben 33 milliárd 301 millió forintot tett ki.
Mind összegében, mind az érintett adózók számát tekintve a számított adót csökkentő legjelentősebb tétel az adójóváírás. Összességében 80 ezer 360 magánszemély, a bérjövedelemmel rendelkezők négyötöde tudta számított adóját ezen a jogcímen 7 milliárd 119 millió forinttal mérsékelni.
Jelentős tételt képvisel még az eltartottak utáni adókedvezmény összege, amely 148 millió forinttal csökkent. Az igénybevevők száma ugyancsak tovább csökkent 23 ezer 808 főre.
Az adókedvezmények igénybevehetőségére beléptetett korlátozások több módon változtattak az összetételen. A felső jövedelemkorláttal nem érintett önkéntes kölcsönös biztosító pénztári befizetések miatti kedvezmények mintegy 18 százalékkal, ezen belül az egészségpénztárba történt befizetések utániak 59 százalékkal emelkedtek.
A felső jövedelemkorlát ellenére mintegy 11 százalékkal nőtt a lakáscélú hiteltörlesztés miatt igénybe vett kedvezmény. Ugyanakkor a 100 ezer forintos korláttal érintett kedvezményeknél nagy arányú visszaesés mutatkozik. Különösen a számítógép-beszerzésnél érzékelhető ez, ahol az igénybevevők száma alig kétharmada az előző évinek, a kedvezményként elszámolt összeg nagysága pedig alig haladja meg a 2004. évi összeg felét.
Grafika: Kelemen Attila
A nem önálló tevékenységből származó jövedelmek képviselik a legjelentősebb részarányt, megközelítőleg 95 százalékot a progresszív adóalapból. A közel 136 milliárd forint jövedelmen belül a legjelentősebb súlyt a munkaviszonyból származó bérek adják. A 6 milliárd 135 millió forint növekedéséből 5 milliárd 565 millió forint ennek a jövedelmi kategóriának tudha-tó be.
A munkaviszonyból származó bérjövedelem egy hónapra visszaszámolt egy főre jutó átlaga 6,8 százalékos emelkedés révén elérte a 110 ezer, éves szinten az 1 millió 330 ezer forintot, ami 235 ezer forinttal marad el az országos éves átlagtól.
A 4 milliárd 858 millió forint önálló tevékenységekből származó jövedelmek részaránya a jövedelmek növekedése ellenére minimálisan csökkent. A kivétet elszámoló egyéni vállalkozók létszáma 149 fővel csökkent, míg az elszámolt éves fajlagos kivét összege 527 ezer forintról 555 ezer forintra nőtt, tartva a minimálbér növekedési ütemét.
A 2 milliárd 442 millió forintot elérő egyéb jogcímen szerzett jövedelmek elenyésző, 1,7 százalékos részará-nyuk ellenére figyelemre méltóak, mivel az e kategóriába tartozó adóalapot növelő tételek produkálták a legdinamikusabb gyarapodást. Amíg 2004-ben ezeken a jogcímeken a bevallásokban feltüntetett jövedelem 1 milliárd 744 millió forintot tett ki, addig 2005-ben negyven százalékos ütemben bővültek az előző évhez képest. Az összevont adóalap után a számított adó összege 2005-ben 33 milliárd 301 millió forintot tett ki.
Mind összegében, mind az érintett adózók számát tekintve a számított adót csökkentő legjelentősebb tétel az adójóváírás. Összességében 80 ezer 360 magánszemély, a bérjövedelemmel rendelkezők négyötöde tudta számított adóját ezen a jogcímen 7 milliárd 119 millió forinttal mérsékelni.
Jelentős tételt képvisel még az eltartottak utáni adókedvezmény összege, amely 148 millió forinttal csökkent. Az igénybevevők száma ugyancsak tovább csökkent 23 ezer 808 főre.
Az adókedvezmények igénybevehetőségére beléptetett korlátozások több módon változtattak az összetételen. A felső jövedelemkorláttal nem érintett önkéntes kölcsönös biztosító pénztári befizetések miatti kedvezmények mintegy 18 százalékkal, ezen belül az egészségpénztárba történt befizetések utániak 59 százalékkal emelkedtek.
A felső jövedelemkorlát ellenére mintegy 11 százalékkal nőtt a lakáscélú hiteltörlesztés miatt igénybe vett kedvezmény. Ugyanakkor a 100 ezer forintos korláttal érintett kedvezményeknél nagy arányú visszaesés mutatkozik. Különösen a számítógép-beszerzésnél érzékelhető ez, ahol az igénybevevők száma alig kétharmada az előző évinek, a kedvezményként elszámolt összeg nagysága pedig alig haladja meg a 2004. évi összeg felét.
Grafika: Kelemen Attila
A nem önálló tevékenységből származó jövedelmek képviselik a legjelentősebb részarányt, megközelítőleg 95 százalékot a progresszív adóalapból. A közel 136 milliárd forint jövedelmen belül a legjelentősebb súlyt a munkaviszonyból származó bérek adják. A 6 milliárd 135 millió forint növekedéséből 5 milliárd 565 millió forint ennek a jövedelmi kategóriának tudha-tó be.
A munkaviszonyból származó bérjövedelem egy hónapra visszaszámolt egy főre jutó átlaga 6,8 százalékos emelkedés révén elérte a 110 ezer, éves szinten az 1 millió 330 ezer forintot, ami 235 ezer forinttal marad el az országos éves átlagtól.
A 4 milliárd 858 millió forint önálló tevékenységekből származó jövedelmek részaránya a jövedelmek növekedése ellenére minimálisan csökkent. A kivétet elszámoló egyéni vállalkozók létszáma 149 fővel csökkent, míg az elszámolt éves fajlagos kivét összege 527 ezer forintról 555 ezer forintra nőtt, tartva a minimálbér növekedési ütemét.
A 2 milliárd 442 millió forintot elérő egyéb jogcímen szerzett jövedelmek elenyésző, 1,7 százalékos részará-nyuk ellenére figyelemre méltóak, mivel az e kategóriába tartozó adóalapot növelő tételek produkálták a legdinamikusabb gyarapodást. Amíg 2004-ben ezeken a jogcímeken a bevallásokban feltüntetett jövedelem 1 milliárd 744 millió forintot tett ki, addig 2005-ben negyven százalékos ütemben bővültek az előző évhez képest. Az összevont adóalap után a számított adó összege 2005-ben 33 milliárd 301 millió forintot tett ki.
Mind összegében, mind az érintett adózók számát tekintve a számított adót csökkentő legjelentősebb tétel az adójóváírás. Összességében 80 ezer 360 magánszemély, a bérjövedelemmel rendelkezők négyötöde tudta számított adóját ezen a jogcímen 7 milliárd 119 millió forinttal mérsékelni.
Jelentős tételt képvisel még az eltartottak utáni adókedvezmény összege, amely 148 millió forinttal csökkent. Az igénybevevők száma ugyancsak tovább csökkent 23 ezer 808 főre.
Az adókedvezmények igénybevehetőségére beléptetett korlátozások több módon változtattak az összetételen. A felső jövedelemkorláttal nem érintett önkéntes kölcsönös biztosító pénztári befizetések miatti kedvezmények mintegy 18 százalékkal, ezen belül az egészségpénztárba történt befizetések utániak 59 százalékkal emelkedtek.
A felső jövedelemkorlát ellenére mintegy 11 százalékkal nőtt a lakáscélú hiteltörlesztés miatt igénybe vett kedvezmény. Ugyanakkor a 100 ezer forintos korláttal érintett kedvezményeknél nagy arányú visszaesés mutatkozik. Különösen a számítógép-beszerzésnél érzékelhető ez, ahol az igénybevevők száma alig kétharmada az előző évinek, a kedvezményként elszámolt összeg nagysága pedig alig haladja meg a 2004. évi összeg felét.
Grafika: Kelemen Attila
A munkaviszonyból származó bérjövedelem egy hónapra visszaszámolt egy főre jutó átlaga 6,8 százalékos emelkedés révén elérte a 110 ezer, éves szinten az 1 millió 330 ezer forintot, ami 235 ezer forinttal marad el az országos éves átlagtól.
A 4 milliárd 858 millió forint önálló tevékenységekből származó jövedelmek részaránya a jövedelmek növekedése ellenére minimálisan csökkent. A kivétet elszámoló egyéni vállalkozók létszáma 149 fővel csökkent, míg az elszámolt éves fajlagos kivét összege 527 ezer forintról 555 ezer forintra nőtt, tartva a minimálbér növekedési ütemét.
A 2 milliárd 442 millió forintot elérő egyéb jogcímen szerzett jövedelmek elenyésző, 1,7 százalékos részará-nyuk ellenére figyelemre méltóak, mivel az e kategóriába tartozó adóalapot növelő tételek produkálták a legdinamikusabb gyarapodást. Amíg 2004-ben ezeken a jogcímeken a bevallásokban feltüntetett jövedelem 1 milliárd 744 millió forintot tett ki, addig 2005-ben negyven százalékos ütemben bővültek az előző évhez képest. Az összevont adóalap után a számított adó összege 2005-ben 33 milliárd 301 millió forintot tett ki.
Mind összegében, mind az érintett adózók számát tekintve a számított adót csökkentő legjelentősebb tétel az adójóváírás. Összességében 80 ezer 360 magánszemély, a bérjövedelemmel rendelkezők négyötöde tudta számított adóját ezen a jogcímen 7 milliárd 119 millió forinttal mérsékelni.
Jelentős tételt képvisel még az eltartottak utáni adókedvezmény összege, amely 148 millió forinttal csökkent. Az igénybevevők száma ugyancsak tovább csökkent 23 ezer 808 főre.
Az adókedvezmények igénybevehetőségére beléptetett korlátozások több módon változtattak az összetételen. A felső jövedelemkorláttal nem érintett önkéntes kölcsönös biztosító pénztári befizetések miatti kedvezmények mintegy 18 százalékkal, ezen belül az egészségpénztárba történt befizetések utániak 59 százalékkal emelkedtek.
A felső jövedelemkorlát ellenére mintegy 11 százalékkal nőtt a lakáscélú hiteltörlesztés miatt igénybe vett kedvezmény. Ugyanakkor a 100 ezer forintos korláttal érintett kedvezményeknél nagy arányú visszaesés mutatkozik. Különösen a számítógép-beszerzésnél érzékelhető ez, ahol az igénybevevők száma alig kétharmada az előző évinek, a kedvezményként elszámolt összeg nagysága pedig alig haladja meg a 2004. évi összeg felét.
Grafika: Kelemen Attila
A munkaviszonyból származó bérjövedelem egy hónapra visszaszámolt egy főre jutó átlaga 6,8 százalékos emelkedés révén elérte a 110 ezer, éves szinten az 1 millió 330 ezer forintot, ami 235 ezer forinttal marad el az országos éves átlagtól.
A 4 milliárd 858 millió forint önálló tevékenységekből származó jövedelmek részaránya a jövedelmek növekedése ellenére minimálisan csökkent. A kivétet elszámoló egyéni vállalkozók létszáma 149 fővel csökkent, míg az elszámolt éves fajlagos kivét összege 527 ezer forintról 555 ezer forintra nőtt, tartva a minimálbér növekedési ütemét.
A 2 milliárd 442 millió forintot elérő egyéb jogcímen szerzett jövedelmek elenyésző, 1,7 százalékos részará-nyuk ellenére figyelemre méltóak, mivel az e kategóriába tartozó adóalapot növelő tételek produkálták a legdinamikusabb gyarapodást. Amíg 2004-ben ezeken a jogcímeken a bevallásokban feltüntetett jövedelem 1 milliárd 744 millió forintot tett ki, addig 2005-ben negyven százalékos ütemben bővültek az előző évhez képest. Az összevont adóalap után a számított adó összege 2005-ben 33 milliárd 301 millió forintot tett ki.
Mind összegében, mind az érintett adózók számát tekintve a számított adót csökkentő legjelentősebb tétel az adójóváírás. Összességében 80 ezer 360 magánszemély, a bérjövedelemmel rendelkezők négyötöde tudta számított adóját ezen a jogcímen 7 milliárd 119 millió forinttal mérsékelni.
Jelentős tételt képvisel még az eltartottak utáni adókedvezmény összege, amely 148 millió forinttal csökkent. Az igénybevevők száma ugyancsak tovább csökkent 23 ezer 808 főre.
Az adókedvezmények igénybevehetőségére beléptetett korlátozások több módon változtattak az összetételen. A felső jövedelemkorláttal nem érintett önkéntes kölcsönös biztosító pénztári befizetések miatti kedvezmények mintegy 18 százalékkal, ezen belül az egészségpénztárba történt befizetések utániak 59 százalékkal emelkedtek.
A felső jövedelemkorlát ellenére mintegy 11 százalékkal nőtt a lakáscélú hiteltörlesztés miatt igénybe vett kedvezmény. Ugyanakkor a 100 ezer forintos korláttal érintett kedvezményeknél nagy arányú visszaesés mutatkozik. Különösen a számítógép-beszerzésnél érzékelhető ez, ahol az igénybevevők száma alig kétharmada az előző évinek, a kedvezményként elszámolt összeg nagysága pedig alig haladja meg a 2004. évi összeg felét.
Grafika: Kelemen Attila
A 4 milliárd 858 millió forint önálló tevékenységekből származó jövedelmek részaránya a jövedelmek növekedése ellenére minimálisan csökkent. A kivétet elszámoló egyéni vállalkozók létszáma 149 fővel csökkent, míg az elszámolt éves fajlagos kivét összege 527 ezer forintról 555 ezer forintra nőtt, tartva a minimálbér növekedési ütemét.
A 2 milliárd 442 millió forintot elérő egyéb jogcímen szerzett jövedelmek elenyésző, 1,7 százalékos részará-nyuk ellenére figyelemre méltóak, mivel az e kategóriába tartozó adóalapot növelő tételek produkálták a legdinamikusabb gyarapodást. Amíg 2004-ben ezeken a jogcímeken a bevallásokban feltüntetett jövedelem 1 milliárd 744 millió forintot tett ki, addig 2005-ben negyven százalékos ütemben bővültek az előző évhez képest. Az összevont adóalap után a számított adó összege 2005-ben 33 milliárd 301 millió forintot tett ki.
Mind összegében, mind az érintett adózók számát tekintve a számított adót csökkentő legjelentősebb tétel az adójóváírás. Összességében 80 ezer 360 magánszemély, a bérjövedelemmel rendelkezők négyötöde tudta számított adóját ezen a jogcímen 7 milliárd 119 millió forinttal mérsékelni.
Jelentős tételt képvisel még az eltartottak utáni adókedvezmény összege, amely 148 millió forinttal csökkent. Az igénybevevők száma ugyancsak tovább csökkent 23 ezer 808 főre.
Az adókedvezmények igénybevehetőségére beléptetett korlátozások több módon változtattak az összetételen. A felső jövedelemkorláttal nem érintett önkéntes kölcsönös biztosító pénztári befizetések miatti kedvezmények mintegy 18 százalékkal, ezen belül az egészségpénztárba történt befizetések utániak 59 százalékkal emelkedtek.
A felső jövedelemkorlát ellenére mintegy 11 százalékkal nőtt a lakáscélú hiteltörlesztés miatt igénybe vett kedvezmény. Ugyanakkor a 100 ezer forintos korláttal érintett kedvezményeknél nagy arányú visszaesés mutatkozik. Különösen a számítógép-beszerzésnél érzékelhető ez, ahol az igénybevevők száma alig kétharmada az előző évinek, a kedvezményként elszámolt összeg nagysága pedig alig haladja meg a 2004. évi összeg felét.
Grafika: Kelemen Attila
A 4 milliárd 858 millió forint önálló tevékenységekből származó jövedelmek részaránya a jövedelmek növekedése ellenére minimálisan csökkent. A kivétet elszámoló egyéni vállalkozók létszáma 149 fővel csökkent, míg az elszámolt éves fajlagos kivét összege 527 ezer forintról 555 ezer forintra nőtt, tartva a minimálbér növekedési ütemét.
A 2 milliárd 442 millió forintot elérő egyéb jogcímen szerzett jövedelmek elenyésző, 1,7 százalékos részará-nyuk ellenére figyelemre méltóak, mivel az e kategóriába tartozó adóalapot növelő tételek produkálták a legdinamikusabb gyarapodást. Amíg 2004-ben ezeken a jogcímeken a bevallásokban feltüntetett jövedelem 1 milliárd 744 millió forintot tett ki, addig 2005-ben negyven százalékos ütemben bővültek az előző évhez képest. Az összevont adóalap után a számított adó összege 2005-ben 33 milliárd 301 millió forintot tett ki.
Mind összegében, mind az érintett adózók számát tekintve a számított adót csökkentő legjelentősebb tétel az adójóváírás. Összességében 80 ezer 360 magánszemély, a bérjövedelemmel rendelkezők négyötöde tudta számított adóját ezen a jogcímen 7 milliárd 119 millió forinttal mérsékelni.
Jelentős tételt képvisel még az eltartottak utáni adókedvezmény összege, amely 148 millió forinttal csökkent. Az igénybevevők száma ugyancsak tovább csökkent 23 ezer 808 főre.
Az adókedvezmények igénybevehetőségére beléptetett korlátozások több módon változtattak az összetételen. A felső jövedelemkorláttal nem érintett önkéntes kölcsönös biztosító pénztári befizetések miatti kedvezmények mintegy 18 százalékkal, ezen belül az egészségpénztárba történt befizetések utániak 59 százalékkal emelkedtek.
A felső jövedelemkorlát ellenére mintegy 11 százalékkal nőtt a lakáscélú hiteltörlesztés miatt igénybe vett kedvezmény. Ugyanakkor a 100 ezer forintos korláttal érintett kedvezményeknél nagy arányú visszaesés mutatkozik. Különösen a számítógép-beszerzésnél érzékelhető ez, ahol az igénybevevők száma alig kétharmada az előző évinek, a kedvezményként elszámolt összeg nagysága pedig alig haladja meg a 2004. évi összeg felét.
Grafika: Kelemen Attila
A 2 milliárd 442 millió forintot elérő egyéb jogcímen szerzett jövedelmek elenyésző, 1,7 százalékos részará-nyuk ellenére figyelemre méltóak, mivel az e kategóriába tartozó adóalapot növelő tételek produkálták a legdinamikusabb gyarapodást. Amíg 2004-ben ezeken a jogcímeken a bevallásokban feltüntetett jövedelem 1 milliárd 744 millió forintot tett ki, addig 2005-ben negyven százalékos ütemben bővültek az előző évhez képest. Az összevont adóalap után a számított adó összege 2005-ben 33 milliárd 301 millió forintot tett ki.
Mind összegében, mind az érintett adózók számát tekintve a számított adót csökkentő legjelentősebb tétel az adójóváírás. Összességében 80 ezer 360 magánszemély, a bérjövedelemmel rendelkezők négyötöde tudta számított adóját ezen a jogcímen 7 milliárd 119 millió forinttal mérsékelni.
Jelentős tételt képvisel még az eltartottak utáni adókedvezmény összege, amely 148 millió forinttal csökkent. Az igénybevevők száma ugyancsak tovább csökkent 23 ezer 808 főre.
Az adókedvezmények igénybevehetőségére beléptetett korlátozások több módon változtattak az összetételen. A felső jövedelemkorláttal nem érintett önkéntes kölcsönös biztosító pénztári befizetések miatti kedvezmények mintegy 18 százalékkal, ezen belül az egészségpénztárba történt befizetések utániak 59 százalékkal emelkedtek.
A felső jövedelemkorlát ellenére mintegy 11 százalékkal nőtt a lakáscélú hiteltörlesztés miatt igénybe vett kedvezmény. Ugyanakkor a 100 ezer forintos korláttal érintett kedvezményeknél nagy arányú visszaesés mutatkozik. Különösen a számítógép-beszerzésnél érzékelhető ez, ahol az igénybevevők száma alig kétharmada az előző évinek, a kedvezményként elszámolt összeg nagysága pedig alig haladja meg a 2004. évi összeg felét.
Grafika: Kelemen Attila
A 2 milliárd 442 millió forintot elérő egyéb jogcímen szerzett jövedelmek elenyésző, 1,7 százalékos részará-nyuk ellenére figyelemre méltóak, mivel az e kategóriába tartozó adóalapot növelő tételek produkálták a legdinamikusabb gyarapodást. Amíg 2004-ben ezeken a jogcímeken a bevallásokban feltüntetett jövedelem 1 milliárd 744 millió forintot tett ki, addig 2005-ben negyven százalékos ütemben bővültek az előző évhez képest. Az összevont adóalap után a számított adó összege 2005
