Élelmiszer-pazarlás: vajon mit kezdenek az üzletek a megmaradt élelmiszerrel?

Egy felmérés szerint évente 68 kg élelmiszer hulladékot termel egy átlagos magyar ember. Az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása érdekében az üzletek többsége csökkentett áron árulja a közeli lejáratú élelmiszereket, ami ez után is megmarad, rászorulókhoz vagy állatmenhelyekhez kerül.

Az egyik nagy, hazánkban is jelen lévő áruházlánc komplex, többlépcsős élelmiszermentési protokollal rendelkezik, a nem állati eredetű élelmiszerek tekintetében, mely az alábbi elemekből áll:

• Az élelmiszereket közvetlenül a minőségmegőrzési/fogyaszthatósági idő lejárta előtt egy ételmentő platform segítségével csökkentett áron igyekeznek értékesíteni.
• Amennyiben ott nem sikerül minden érintett élelmiszert értékesíteni, akkor a megmaradt mennyiséget a Magyar Máltai Szeretetszolgálat segítségével rászoruló embertársaiknak juttatják el.
• Ha ezek által sem sikerül minden ételt sorsáról gondoskodni, úgy azokat állatmenhelyeknek, vadasparkoknak ajánlják fel.
• Ha a lejárt élelmiszereket nem tudják maradéktalanul átadni az állatmenhelyeknek, vadasparkoknak, akkor azok biohulladékként kerülnek komposztálásra.
• Ahol pedig a biohulladékként történő komposztálás nem megoldható, ott az élelmiszer-hulladék a kommunális hulladéklerakóba kerül.

Az állati eredetű élelmiszerekre is hasonló protokoll szerint adják tovább, kivéve az utolsó lépést, ami ezek esetében az, hogy a megmaradt élelmiszerek biogázüzembe kerülnek.

Egy másik nemzetközi, de hazánkban is jelen lévő üzletlánc az Ökumenikus Segélyszervezettel stratégiai partnerségben működtet 2014 óta élelmiszermentő programot, ennek keretében a a szeptember 29-i élelmiszer-pazarlás elleni világnap alkalmából adták át az Élelmiszerbanknak a 100 milliomodik adag ételt jelképező mentett élelmiszert. Ezzel az áruházlánc mintegy 1 millió 680 ezer ember egyéves élelmiszer-pazarlását „írta jóvá” az elmúlt évtizedben.

Mint írják, elsődleges céljuk, hogy az élelmiszer-felesleg mennyiségét visszaszorítsák, amennyire csak lehetséges. Ehhez fejlett forgalom-előrejelző és rendelési eljárásokat, illetve a közeli lejárati idejű termékekre beállított árkedvezményrendszert használnak. Ha az élelmiszert nem tudjuk értékesíteni, elsősorban karitatív szervezeteknek, köztük például az Ökumenikus Segélyszervezetnek vagy a Magyar Élelmiszerbank Egyesület segítségével helyi közösségeknek, állami fenntartású, civil, egyházi, önkormányzati szervezeteknek adják tovább. A maradékot pedig állatmenhelyeknek adományozzák, illetve biogázüzemben hasznosítják. Csak az ezután megmaradó termékek válnak hulladékká. Legutóbbi jelentésük szerint az üzleteinkben forgalmazott élelmiszer mennyiségének csupán 0,67 százaléka került hulladéklerakókba. A 2023/2024-es évben 3415 tonna élelmiszert adományoztak el.

Perfectly Imperfect programot hoztak létre, amellyel a magyar termelők nem tökéletes külsejű, szépséghibás termékeit segítik értékesíteni.

Hogyan ne pazaroljunk?

Az egyik üzletlánc kisokost állított össze a vásárlói számára, amelyben több lépésben leírják, hogyan előzhetjük meg az egyén szintjén az élelmiszer-pazarlást:

1. Gondoljuk át, miből mennyire van szükségünk!
2. Tegyünk különbséget a felhasználhatósági idő és a minőségmegőrzési idő között. Míg az ételek fogyasztása a felhasználhatósági idő letelte után már nem ajánlott, a minőségmegőrzési idő után még fogyaszthatók.
3. Gyűjtsük szelektíven a hulladékot a konyhában is! Egy saját komposztáló akár lakásban is elhelyezhető.
4. Bátran válasszunk szépséghibás, de jó minőségű és fogyasztható zöldségeket és gyümölcsöket!

+1 tipp: Jelöljünk ki egy napot, amikor a feleslegessé vált élelmiszereit rászorulóknak adományozzuk!