Környezettudatosság a családban – tippek, tanácsok kisgyermekeseknek

A szakember – kisgyermekes édesanya – gyakorlati tapasztalatait hozta az előadásra. Hallgatóinak elmesélte, hogy anno baba-mama designer vásárokon ismerkedett meg a mosható pelenkával. Újszerűnek hatott a lehetőség, így férkőzött be otthonukba a zöld szemlélet. Csokorba gyűjtött néhány dolgot – ha ezek szerint élünk, az a környezetünket és saját igényeinket is szolgálja, mondta. 

A babakelengye-témát érintette először. Szerinte az interneten található listák nagyon sok mindent tartalmaznak, de a tapasztalat azt mutatja, hogy a felsorolt dolgoknak a felére sem lesz szükség. Nem használjuk majd sűrűn a cumisüveg-melegítő, az eldobható melltartóbetétet (ebből is van már mosható) stb. A ruhaneműkkel folytatta: ami nagyon olcsó, az sokszor két mosás után eldeformálódik. Ne feltétlenül bízzunk a potom pénzből megvásárolható termékekben, amiket rengeteget utaztatnak, esetleg káros anyagokat tartalmaznak. Amit tudunk, vegyük másodkézből, amivel nemcsak a pénztárcánknak, hanem a földnek is jót teszünk), vagy rendeljünk hazai gyermekruha-készítőktől, így támogatva őket. A gyermekruhák kapcsán is igaz a kevesebb több elve: nem kell nagy készleteket felhalmozni. Részesítsük előnyben a fast fashion helyett a slow fashion darabokat a gyermekruháknál is. Lehetnek 500 és 5000 forintos body-k is a gyermek ruhatárában: előbbiek másodkézből származnak, utóbbiak nagy nemzetközi márkák árui, fenntartható körülmények között készülnek és biopamutok. Ne műszálas, hanem pamut anyagú ruhákat válasszunk, Öko-Tex minősítésűeket, illetve olyan fenntartható forrásból származókat, amelyek a baba bőrével érintkezve nem károsak. Olyan bababoltot is érdemes keresni, ahol visszaveszik, amit nem használtunk fel, és le lehet vásárolni számunkra hasznosabb termékekre.

Az eldobható pelenkáról annyit mondott: rengeteg szemetet termel. Ha többségében mosható pelenkát használunk, azzal is teszünk a környezetért. Mittli Éva úgy látja, sok a tévhit a mosipelusokkal kapcsolatban, pedig jól használhatók pluszfeladatok nélkül. Praktikusak, a mosásuk, tisztításuk nem annyira bonyolult, mint hiszik a kismamák, ráadásul az eldobható pelenkát viselve melege van a gyermeknek, a moshatóban kevésbé. Itt is támogathatjuk a hazai készítőket: remek minőségben és dizájnban gyártják az egészséges és fenntartható darabokat, sőt, lehet kölcsönözni is mosipelust, tette hozzá. 

Sokkal kevesebb kenőcsöt, kemikáliát kellene használnunk: tegyünk természetes, bőr- és bababarát anyagokat a fürdővízbe. Váltsuk ki a popsitörlőt textilre. A mosást is környezetbarátabbá tudjuk tenni: a mosható pelenka mosásánál például ne használjunk öblítőt, mert az ront a textil nedvszívó képességén, és ami kioldóik belőle, az jobb, ha nem ér hozzá a bababőrhöz. Keressünk környezetbarát tisztítószereket: hatékony a mosószóda, a marhaepe szappan, a citromsav, a szódabikarbóna, az ecet is a háztartásban. 

Az aerosolokról, illatosítókról annyit mondott: jobb nem élni velük, mert tele vannak káros összetevőkkel. Ha gyufát gyújtunk, hagyjuk égni, majd fújjuk el, ez jó módszer a vécében keletkező szagok eltüntetéséhez. A tisztaság fogalmára is kitért: a foltos ruha nem jelenti azt, hogy nem tiszta. 

A táplálkozással, hozzátáplálással kapcsolatban is fogalmazott meg tippeket: ha anyatejes a baba, fagyasszunk le neki anyatejet, hogy később azzal pótoljunk. Adjunk a családnak szezonális gyümölcsöket, zöldségeket, amelyek helyben vagy a szűkebb környezetünkben teremnek. S lehetőleg kerüljük a hulladéktermelést a bébiételes dobozokkal és a gyümölcspürés flakonokkal. 

Ugyancsak sok hulladékot „termelnek” a játékok. Az Egyszerűbb gyermekkor című könyvet ajánlotta az előadó, ami leírja, hogy mely játéktípusok támogatják a fejlődést a gyermekszobában, és melyeket érdemes kerülni. Jó, ha minél több természetes anyagú – gyapjúból, fából, vesszőből készült játékot adunk a gyerekek kezükbe. Célszerű csökkenteni az elemes játékok számát – ha ugyanis tönkremennek, nagy környezeti terhet jelentenek. Egyszerű játékot mi magunk is készíthetünk, ha odafigyelünk a biztonságra: a gyermekek jól eljátszanak a flakonba rakott babszemekkel is, csak ragasszuk a flakonhoz a kupakot. A házi gyurmának sokkal jobb a tapintása, mint a bolti változatnak. De játékot is szerezhetünk be másodkézből – le lehet tisztítani és kevesebbe kerül, mint a vadonatúj bolti. 

Mittli Éva azzal zárta: ha jó példát mutatunk, például szelektíven gyűjtjük a hulladékot, a boltba vászontáskával megyünk vagy csomagolásmentesen szerzünk be árukat, az jó példa a gyermekeknek is. Minél kisebb korban kezdjük tanítani őket, annál inkább az lesz a számukra a természetes. 

Headline: Ha a környezetünkért teszünk, azzal a gyermekeinkért is