Ironman vasiakkal

Az eXtremeMan verseny 3.8 km úszással kezdődött a Gyékényesi tóban, majd ezután 180 km kerékpározás következett - Gyékényestől-Nagyatádig 60 km-t és utána még 4x30km-t bicikliztek Nagyatád határában. 

A kerékpáron már érezhető volt a versenyzők számára, hogy ismét nagy melegben kell teljesíteni ezt a hosszú versenyt. A kerékpárról leszállva még 42.2 km futás következett Nagyatád utcáin. A versenyzők szerint itt kezdődött el igazán még csak a vasember kihívás, hiszen 34 fokos melegben és már kicsit fáradtan kellett lefutni a maratoni futó távot. Összesen 324 triatléta állt rajthoz és ebből 296-an célba is érkeztek. Az idén is több vasi egyéni teljesítő állt rajthoz. Legjobban a Szombathelyi Országos Büntetés-végrehajtási Intézet századosa, Sütő Miklós szerepelt, aki 10 óra 51 perc alatt ért célba, így 21. helyen végzett. Bazsó Tibor (11 óra 08 perc) 27. hely, Lepsényi Gábor (11 óra 33 perc) 41. hely, Velencei Balázs (11 óra 47 perc) 47. hely, Kondás János (13 óra 06 perc) 133. hely - Vincze Péter (13 óra 40 perc) 159. helyezett lett.

Váltóban pedig a vasiak közül a Varasdy Edit, Marics Éva és Vadász Nóra csapat 12 óra 47 perces idővel az első helyen végzett. Egy rövidebb távon Osztrosits Krisztina 4 óra 23 perces idővel a 6., Toth-Gáborné Sas Anikó 5 óra 06 perces idővel a 13.helyen zárt.

A legjobb vasiról, Sütő Miklósról a bv.gov honlapja közölt egy hosszabb anyagot.

„Jó lenne egyszer még 1X!”– ezzel a megjegyzéssel osztotta meg közösségi oldalán egy évvel ezelőtt a 2017-es nagyatádi eXtremeMan verseny után írt posztját. Az idei, augusztus 10-ei hosszútávú triatlon magyar országos bajnokságon aztán „még 1X” Ironman lett: kategóriájában a hatodik, a több mint háromszáz induló közül pedig a 21. helyen végzett, ráadásul a versenyt a célidőként kitűzött 11 órán belül teljesítette, és ezzel a legjobb eredményt elérő Vas vármegyei versenyző lett. Sütő Miklós bv. századost - immár kétszeres Ironmant - kérdeztük új eredményéről.

Tegyünk egy próbát: próbáljunk visszaemlékezni, mit csináltunk augusztus 10-én, szombaton reggel fél nyolctól este fél hétig. Ébredés, kávéfőzés, reggelizés, egy kis piacozás, ebédre egy könnyű lecsó, utána rövid szunyókálás, aztán irány a strand vagy jóleső hűsölés a kertben… Nos, Sütő Miklós bv. századosnak egy kissé másképpen festett a napja, hiszen a Nagyatádon 35. alkalommal megrendezett eXtremeMan verseny résztvevőjeként reggel fél nyolckor már a gyékényesi tóban csobbant, hogy a 3,8 kilométer úszás után biciklire pattanjon, és a 180 kilométer „letekerése” után még fusson egy maratont. Lehetőleg a 2017-es eredményéből egy órát lefaragva, 11 órán belül… és lehetőleg mind a négy vasi versenyzőt megelőzve.

Aki ismeri, tudja: ha Miki kitűz egy célt, mindent meg is tesz annak érdekében, hogy elérje. Most is így volt. Futásban például nulláról kellett felépítenie magát, hiszen 2018 óta a kerékpározásra koncentrált. Az uszodai edzés mellett – ha az időjárás engedte - a rohonci tóban gyakorolta a nyílt vízi úszást. Ám ne gondoljuk, hogy a nem kevés időt és energiát felemésztő fizikai és mentális felkészülés elegendő egy ilyen versenyhez. Miki is már-már tudományos alapossággal tervezte meg a versenyzése minden mozzanatát, így például azt is, hogy az úszás után a tóból kilépve a depóban hogyan törli meg a lábát, hiszen az apró kavicsok, a lábon maradt kosz hosszútávon véresre dörzsölheti az ember lábát.

A frissítés és az energiapótlás is lényeges, de Miki azt mondja, a futás alatt erre is ráérzett, és a több mint harminc fokban, a folyamatos hűtésre figyelve a víz, sótabletta, gél, kóla körönként más-más kombinációja bevált.

Miki a célidőként kitűzött 11 órán belül – a „hivatalos” mérés szerint 10:59:01 alatt - célba ért, kategóriájában hatodik, a 376 induló közül pedig a 21. lett, és ahogy tervezte, vasi versenyzőtársait is megelőzte. Elmesélve, leírva és olvasva egyszerűnek tűnik ez az egész, de Miki arcáról még napokkal a verseny után is leolvashatjuk, hogy rendkívül sok munkát tett a felkészülésbe. És persze azt is, hogy minden erőfeszítés és lemondás megérte, hiszen hihetetlenül jó érzés, hogy megcsinálta, és másodszor is Ironman lett. De lám: a kemény, a versenyzése minden apró mozzanatát megtervező és tizenegy órán át kontrolláló triatlonista is elgyengül néha. Miki szemei is furcsán csillognak, amikor meséli, hogy az utolsó száz métert a lányaival, a 14 éves Sárával és a 11 éves Pannival futotta, velük ért be a célba, ahol az érem mellé kapott, „Köszönöm” felirattal díszített rózsát átadta a kedvesének - Szigeti Ibolya bv. őrnagynak -, aki sportszerető, ugyancsak számos versenyen bizonyított egyenruhásként a felkészülés során is végig támogató társa volt.

Még mielőtt bárki azt hinné, hogy Miki hátradőlt: a versenyt követő negyedik napon barátaival már letekert egy laza, ötven kilométeres kört Ausztriában. Így aztán azon sem kell nagyon csodálkozni, hogy a következő célt is kitűzte: az Everesting Challenge teljesítésére készül, reméli, jövő nyáron az is sikerül. Úgy tervezi, hogy a 8848 méteres szintkülönbséget Velem és a Hörmann-forrás között huszonnyolcszor fordulva teljesíti.