Mesélő podcast: A rettegett Báthory Erzsébet

Báthory Erzsébet, 1560. augusztus 7-én született. 15 éves volt amikor Nádasdy Ferenc grófnak, a „Fekete bég”-nek felesége lett.  54 évesen hunyt el Csejte (ma Čachtice, Szlovákia) várában, de már életében furcsa mendemondák terjedtek róla. Okkult tudományokkal foglalkozott, szolgálóit kínozta, a birtokain összefogdostatott szüzek vérét vette. Anyósa szerint örömet talált az ember szenvedésében, a szolgáinak ok nélkül való kínzásában. Állítólag férje is tudott különös „szenvedélyéről”, de nem tett ellene semmit. A kegyetlenkedésre mindig talált okot: hol pontatlanságért, hol felületes munkáért gyötörtette szolgálóit. Férje halála és gyermekeinek házasságkötése után egyedül vezette birtokait, és ezekben az években vált  igazán rettegett nagyasszonnyá. A kegyetlenségekben Csejtei várában, környezetében élő szolgálói Darbulin Anna, Jó Ilona, Szentes Dorottya, Beniczky Katalin, Ficzkó Jánost és a büntetés elől később megszökött Istók nevű férfi voltak „segítségére”.  

 Az asszonyt 1610-ben, Thurzó György nádor tartóztatta le. A rémségekről az 1610— 1611-ben kelt periratok részletesen beszámolnak. Az eljárás során cselédei  kínvallatás közben tettek beismerő vallomásokat.  A „vizsgálat” iratait először Benda Kálmán és Péter Katalin történészek vették  alaposabban szemügyre. Megállapításaik szerint az állítólagos szadista orgiáknak nem voltak szemtanúi, a kínzásokat egyedül túlélő leányt a bíróság be sem idézte. A gonosztettek miatt  elítélt szolgálókat kínvallatásuk után lefejezték, testüket máglyán elégették. Sokan vélik úgy, hogy Báthory Erzsébet ellen koncepciós eljárást folytattak. A több száz áldozat valószerűtlen, a hírhedt „vérben fürdést” pedig az emberi vér gyors alvadása kérdőjelezi meg. Három évszázad elteltével nem lehet eldönteni, hogy az előhozott bizonyítékok nem voltak elegendőnek, vagy politikai megfontolások játszottak szerepet, de tény, hogy az uralkodó, II. Mátyás  nem hozott ellene ítéletet. 

A középkori gyógyítások történetével foglalkozó Szádeczky-Kardoss Irma „Báthory Erzsébet igazsága” című könyvében az általa vizsgált dokumentumok alapján úgy látja, hogy a tanúvallatási jegyzőkönyvek leírásai, „a kéz megégetése, a „csalánnal verés", a hideg fürdőbe ültetés, vagy éppen a kivéreztetés (túlzott érvágás) korabeli gyógymód is lehetett. Feltételezése szerint, Báthory Erzsébet valójában egy ’gyógyító asszony’ lehetett, és a róla elterjedt „vámpír-legenda” a népi gyógyításból ismert kezelések eltúlzásán alapul. Az igazság ma már kideríthetetlen. Az évszázadok alatt Báthory Erzsébet félelmetesre festett alakja itthon és külföldön is számos irodalmi mű és film ihletőjéül szolgált. Nem csoda ez, hiszen a történetében együtt van a intimitás, a brutalitás, és a szexualitás, mindaz, ami a publikumot általában érdekelni szokta…