Ön tudja merre volt Tótfalu? A Vasi-Hegyhát egyik elveszett falvának nyomába eredtünk

A Vasi-Hegyhát a középkorban sűrűn lakott vidék volt. Területét a magyar államalapítást követően a Nádasd nemzetség birtokolta. Ebben az időszakban került sor a Berki patak feletti dombtető betelepítésére, és a 13. században már felépült Marác község Szent Erzsébet titulusú temploma. A szomszédos Tótfalu község lakói a falu nevéből következtethetően valószínűleg szlávok lehettek. 

A vidék középkori birtokosai a Nádasdy család tagjai voltak. Nádasdy Imre IV. Béla király szerbiai hadjáratának egyik hadvezére volt, Nádasdy Karácsony emlékét a Felsőmarác határában lévő „karácsony kút” napjainkig őrzi. A területet a későbbi évszázadok folyamán a Maráczi, majd a 16. századtól a Csányi család birtokolta. Az általuk Tótfaluban épített udvarházat a török hódoltság éveiben kisebb erőddé alakították, amely a Rába folyóig terjeszkedő oszmán uralom elleni védővonal egyik stratégiai pontja lett. A Csányi kastély hadászati jelentőségét a hírszolgálat adta. 

A török alakulatok észlelése idején Tótfalu védői ágyúlövésekkel riasztották Csákány és Körmend végvárainak őrségét. A tótfalusi erődítményben, egy 1650-es zsoldjegyzék szerint, tíz hajdú szolgált, akik valamennyien a környékbeli falvak lakosai voltak. Parancsnokuknak, Csányi Bernátnak, az 1664-es szentgotthárdi csatában történt haláláról Esterházy Pál így számolt be: „...Csányi, embereit buzdítva hősiesen küzdött, majd egy janicsár golyótól találva fejezte be életét, holttestét eltemetni Körmendre vitték… halála másnapján a Tótfaluban kiürített kastélyt a törökök romba döntötték”. A törökök Magyarországról való kiűzése után újjáépítették a tótfalusi kastélyt, amely a Hegyháti szolgabírói tisztséget betöltő Csányi család rezidenciája lett. Az 1848-49-es szabadságharc leverése után Tótfalu egy évszázadon át a Sigray birtokok majorsági központjaként működött. Az ott dolgozók szálláshelyeként szolgáló hajdani Csányi kastély, a gazdasági épületekkel együtt, a második világháború során égett le. 1961-ben utolsó lakói is elköltöztek, Tótfalu nevét ezt követően törölték a hivatalos helységnévtárakból. 

A hajdani településre Kiss Lujzának, Sigray Fülöp földesúrnak 1855-ben itt elhunyt feleségének emlékére állított kőkereszt, valamint a Balogh János falutörténeti munkájának adatait ismertető tábla emlékeztet, az egykori Csányi udvarház itt látható rajzát Benczik Gyula készítette.