Az éjszaka csodái - Aurora borealist fotóztunk az Írott-kőnél

"Újabb erős geomágneses vihar tette lehetővé, hogy ismét felderengjen a sarki fény hazánkban. Lassan-lassan mindennapossá válnak az éjszakai sarki fény észlelések, ami nem csoda, hisz újabb erős geomágneses vihar érte el bolygónkat, a napfolttevékenység a maximumához közelít. Hétfőn már napnyugta után sejthető volt, hogy ismét láthatunk sarki fényt, ekkor már több éjjellátó kameránkon is rózsaszín derengés volt tapasztalható. Az igazi műsor azonban este 11 után következett. Ez volt az idei tizenhetedik sarki fény" - írta az időkép. 

"A sarki fény (az északi féltekén gyakran: északi fény (aurora borealis), délen: aurora australis) a Föld északi és déli sarkánál a légkörbe behatoló töltött részecskék (elsősorban protonok és elektronok) által keltett időleges fényjelenség. Leginkább késő ősztől kora tavaszig figyelhető meg gyakrabban (de nem állandóan) az északi sarkkörtől északra, illetve a déli sarkkörtől délre. Magyarországról általában nem látható. Sarki fény akkor keletkezik, amikor a napszél annyira felkavarja a magnetoszférát, hogy töltött részecskék hatolnak be a napszélből és a magnetoszférából a felső légkörbe, a Föld mágneses mezejének vonzására, ahol energiájuk egy részét átadják a légkörnek. A légkör összetevői emiatt ionizálódnak és gerjesztődnek, így fényt bocsátanak ki különböző színekben. Formáját az ionizálódott összetevők mozgása határozza meg. A beérkező protonok elektronbefogással hidrogénatomokká alakulnak, így a gerjesztett hidrogénatomokra jellemző színeket bocsátják ki (vörös, kék, ibolya). Ez inkább alacsonyabb szélességeken látható.[1] A légkör leggyakoribb összetevői az oxigén (vörös, zöld) és a nitrogén (kék, ibolya) színei is láthatók" - olvasható a wikipedián. A lexikoncikk azon állítását már erősen át kell gondolni, hogy "Magyarországon általában nem látható". Hiszen a közelünkben is többször megcsodálhattuk már.