Kiállítás a 48-as szabadságharcról

A kiállítás a Honismereti Klub és a Pável Ágoston Múzeum közös szervezésében nyílt meg. A program Sárkány Ferenc 1898-ban az 50. márczius idusára írt versével kezdődött, majd Horváth Tiborné köszöntötte a közönséget.

Kiállítás: megnyitó és emlékezés

A kiállítást dr. Vörös Ottó nyugalmazott egyetemi tanár nyitotta meg. Kiemelte, hogy az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ugyan vereséggel zárult, de a magyarság ma is itt van és megemlékezik róla. A történelem során többször változott, mit értünk nemzet alatt, és a világ több országában ma is többféleképpen értelmezik. A 19. századi magyar államban a nemzet tagjainak vallották magukat azok is, akik német, szlovák és szerb nemzetiségűek voltak, és fegyvert fogtak a hazáért. A szabadságharcnak Aradon kívül is volt sok vértanúja és számosan börtönben is sínylődtek. Október 6-án róluk is tartanak megemlékezést, például Pozsonyban az evangélikus temetőben. A szabadságharc utáni kiegyezés 1867-ben a forradalom számos elemét és követelését teljesítette és egyben megnyitotta az utat egy nagyszerű fejlődéshez.

Megköszönte a kiállítás szervezőinek, hogy a múltból még mindig találnak olyan emlékeket itt Szentgotthárdon, ami megőrzésre érdemes.

Horváth Zsuzsanna részletesen bemutatta a kiállítást, elmondta, hogy elsőként Csuk Ferenc bukkant rá a szentgotthárdi honvédekre (Lóskay Bekény, Hambeck Alajos), majd Talabér Lászlóné folytatta az életrajzok kutatását. A Honismereti Klub tagjai elvállalták, hogy a temetőben gondozzák 48-as honvédek és nemzetőrök sírját is. A kiállítás tablóin a városi (iskolai) ünnepségek képei, a Honismereti Klub megemlékezései, a szentgotthárdi és környékbeli emlékhelyek is láthatók.