Ifj. Veréb István lezárta aktív sportolói pályafutását

Ifj. Veréb István sikerekben gazdag sportolói pályafutást zárt le szombaton szülővárosában, Szombathelyen. Birkózóként tízszeres magyar bajnok, egyszeres világbajnoki és többszörös Európa-bajnoki bronzérmes. Emellett 2008-ban és 2016-ban is képviselte Magyarországot az olimpián szabadfogású birkózóként. Az utóbbi időben belekóstolt az MMA-világába, most pedig úgy döntött, itt az ideje befejezni.

– 2022-ben hagytam abba a birkózást, amiben eltöltöttem közel 30 évet és amit tudtam, azt nagyjából elértem, de nem vagyok maximálisan elégedett – tekintett vissza aktív sportpályafutására ifj. Veréb István. – Azt gondolom, elég sok mindent ki tudtam hozni szabadfogású birkózóként a pályafutásomból, amivel elégedett voltam, de a végefelé nyilván már nem tudtam olyan átütő eredményt elérni, ami talán arra sarkallt volna, hogy érdemes ebbe még energiát és időt tenni. Mindamellett persze kezdtem megöregedni, ezért is döntöttem úgy, hogy már nem húzom tovább. Ezt követően eltelt 1-2 hónap, amikor még nem igazán találtam a helyem, majd jött egy megkeresés, hogy ha már abbahagytam a birkózást, nem érdekel-e ez a kevert harcművészet, ami egyébként korábban is felkeltette már az érdeklődésem. Nyilván, ez ráadásul közel is állt korábbi sportolói tevékenységemhez, nem volt ez akkora váltás, mintha mondjuk röplabdázónak álltam volna. Nagyon megszerettem ezt a sportágat, bárhova mentem, bármilyen csapattal edzettem akár itthon, vagy külföldön, mindig szívélyesen, barátsággal fogadtak, segítőkészek voltak a társak mindenhol. Az MMA világa amúgy több sportágból tevődik össze, aminek a birkózás csak egy kis szelete. Úgy érzem, elértem azt a szintet, amit szerettem volna. Négy mérkőzésen szerepeltem, ezek közül hármat tudtam megnyerni. De mivel pályafutásom végefelé kezdtem el ezt a sportot űzni, tudtam, hogy ebben nem lesz nekem már akkora karrierem. Ez legalább annyira profi sportág lett az elmúlt években, mint mondjuk a birkózás. Ugyanolyan elszántan, eltökélten szorgalmasan kell készülni itt is, a különbséget talán a show rész adja, ami a ketrecharcok fontos eleme. Aztán amikor jött a szombathelyi gála lehetősége, arra gondoltam, hogy stílusosan itt kellene lezárni a pályafutást, mégiscsak itt születtem, itt nevelkedtem, úgyhogy a kereslet megtalálta a kínálatot.  
 

Jimmy nem sokat teketóriázott, búcsúmeccsén már az első menetben lerendezte ellenfelét.       
– Nagyon jó volt, a hangulat is, az egész miliő, élveztem minden percét – idézte fel a szombati versenyt ifj. Veréb István. – Aki ismer, az tudja, hogy én aztán egyáltalán nem vagyok izgulós típus, ez most is így volt, sőt, talán az átlagos alatt volt az izgalmi szintem. Ez persze nem azt jelenti, hogy ne vártam volna a meccset. Hanem azt, hogy megnyugtatóan tökéletes volt a felkészülésem, nem voltam sérült, nem volt hátráltató tényező, tehát el tudtam végezni mindent, nem volt izgulnivalóm. Rettentő jó érzés volt visszatérni Szombathelyre, rengeteg régi ismerőssel találkozhattam, akik csak azért jöttek el, hogy még egyszer utoljára szurkolhassanak nekem – ez egyébként plusz motivációt is jelentett. Ami a meccset illeti, őszintén szólva nem bonyolítottam túl, tudtam nagyjából, hogy ellenfelem mit szeretne, azt az elején kivédekeztem, majd földre vittem és hamar, ha jól rémlik már a második percben le tudtam zárni a küzdelmet.       

    
Elmondása szerint Veréb István rengeteget tanult ebből a sportágból is, hiszen az úgymond állóbunyót gyakorlatilag a nulláról kezdte. Örül, hogy belevágott, mert sok újdonságot tanulhatott, folyamatosan fejlődött, ami csak tovább motiválta. Szüksége volt erre a környezetváltozásra, mert a végefelé már belefásult a birkózásba. Éppen ezért folytatni szeretné a sportággal való ismerkedést, de nem profi szinten, versenyezni már nem akar. Ami pedig a civil pályát illeti, nincs változás e téren, azaz továbbra is vezeti Budapesten belvárosi éttermét, és a jövőjét is a vendéglátóiparban képzeli el. SD